Csak cipelt be az egyik erdő mélyébe ,én pedig vadul ütöttem a hátát ő meg csak nevetett rajtam,aztán letett és a mellkasának is neki estem sokkal magasabb volt nálam ,de akkor is ütöttem őt.
-Úgy verekedsz mint egy mókus .-mondta nevetve.-csak itt pattogsz,de nem tudom minek.-mondta vállat vonva.
-Elvittél,de nem adtam rá neked engedélyt ,mondtam hogy nem vihetsz sehova !!!-mondtam idegesen mire megforgatta a szemeim én pedig tovább ütöttem őt,majd hirtelen elkapta a csuklóm és annál fogva jó közel húzott magához és a derekamra majd a fenekemre tévedt a keze.
-Hmm,hogy is hiányzott már ez.-mondta gonoszan miközben a ,fenekemet olyan nagy kényelmességel simogatta.
-Hát nem sokáig élvezheted,mert megint megszököm tőled.-mondtam durcásan,de ő újra nevetett rajtam.
-Most mit nevetsz?-kérdeztem vissza meglepődve.-Elakartál égetni,és most nézd meg hol tartunk el is fognak.-mondtam dühösen ,majd elöktem magamtól de újra a karmai közt voltam és szenvedélyesen meg is csókolt amit nem tudtam nem viszonozni hisz vágytam rá mindennél jobban,erre az egészre és rá meg ...áh szavakkal nem lehet ezt kifejezni amit érzek ha csókol,ha érint,ha érezhetem magamban. Azt hiszem ezek a gondolatok elvették az eszemet teljesen majd elszakadtam tőle és kicsit elpirultam,mert amit csináltam az elég nagy elenntmondásba volt azzal amiket mondtam neki.
-Nem fognak elégetni.-mondtam mosolyogva megsimítva az arcomat,és közben szemeimbe nézett.
-Mivel az csak úgy mondtam.-mondt egy huncut mosoly keretében.-Tudom hogy Kath adta a szert,mivel én küldettem le vele,csak tudni akartam hogy te is úgy érzel mint és majd egyszer tőlem akarsz gyereket.-mondta majd vadul ellöktem magamtól.
-Utállak hazudós ,hazudóóós !!!-mondtam kiabálva ő meg egyre közelebb jött én buta meg hagytam és csak bambán néztem,majd megfogta a kezemet.
-Másképp nem tudtam erről megbizonyósdni .-mondta majd megütöttem újra.
-Nem szeretlek.-mondtam komolyan,persze hogy nem gondoltam komolyan,de hát ez az én formám.
-Mindig ezt mondod ,de a tested más mond szépségem.-mondtam megsimítva az álamat,mire undokul elkaptam.
-Haragszom rád,becsapsz mindig és az útobbi hetekben meg is bántottál.-mondtam szomorkásan.
-Figyelj rám.-mondtam majd az államnál fogva meg emelte a fejemet.-Amiket a cellába mondtál nekem akkor ,tudod akkor bizonyosodott be hogy te is ugyanúgy érzel mint ,én tudom ezzel sok bántódásért de tudom kellett mit érzel ,életemben először érzem azt hogy talán beleszeretem valakibe,jó pár hét alatt de már az első csókunkban benne volt a mindent elsöprő vágy és ezt te sem tagadhatod.-mondta a szemeimbe nézve.
-Miért teszel az ellen,ami ellen végképp nem lehet tenni .-mondta tovább,majd megráztam a fejem.
-Ez nem ilyen egyszerű.-mondtam félénken.-Mint mondtam,én még nem adhatom át magam neked még segítenem kell anyámon és a családomon ez még lehetetlen.-mondtam szomorkásan.
-Akkor hagyd hogy segítsek,majd én segítek a családodon csak maradj velem.-mondta a szemeibe nézve mélyen,de én akkor is csak megráztam a fejemet.
-Igaz nekem mást kell elvennem,de te maradhatsz velem.-mikor kimondta ,felkaptam a fejem és meglepődve meredtem rá.
-Te most csak szórakozol velem ugye? Mond hogy megint hazudsz kérlek.-kérleltem őt,de mikor lesütötte a szemét és egy nagyot sóhajtott már akkor tudtam hogy sajnos nem hazudik.
-Nem,de mellettem maradhatsz.-mondtam mosolyogva,majd kimentem a karjaiból és sietősen hátra fele lépkedtem.-Ne gyere közelebb.-mondtam,de ő csak jött,és jött.
-Kérlek Lena ne csináld ezt,nekem egy gazdag lányt kell elvennem és tudom,te is az vagy de kurtizán ezért gondoltam hogy lehetnél a szeretőm.-mondta közelítve továbbra is,én pedig nagy levegőket véve egyre hátrább léptem majd egy könnycsepp legördült az arcomon,ami egészen az ajkaimig gördült.
-Miért ne? Újra becsaptál,újra és újra. Ki az ?-kérdeztem kiabálva remegő hanggal a sírástól. Mire csak megrázta a fejét.-Ki az ?-kérdeztem újra üvöltve.
-Katherine.-mondta komolyan,mire teljesen összezavarodtam ettől az egésztől.
-Mi,mi? De hát ő is .....ő is kurtizán mint én.-mondtam zavarodottan. -Mi folyik itt nem értem.-mondtam megzavarodva.
-Igen ő is ,de úgy lett az ami te hogy volt családi vagyona Ő csak szórakozásból vállalta az egészet.-mondta majd bólintottam és ejtettem egy szót felé.
-Értem.-mondtam megköszörülve a torkomat. -Szóval?-kérdezte újra. Majd oda sétáltam hozzá közel.
-Remélem boldog leszel vele,légy jó.-mondtam majd egy utolsó csókot adtam a nyakára,és elmentem még hallottam ahogyan utánam kiabál ,de én csak összeszórított szemmel tűrtem tovább. Ha valakit igazán szeretsz hagyd a szabadságát ,és ha igazán szeret visszatér hozzád.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése