Ez nekem nem fog menni.(14.fejezet)

Próbáltam felejteni,és nem merengeni azon hogy "mi lett volna ha" . Ezzel Dar és én is elkéstem. Nem akarod rá gondolni sem arra ,hogy más nőt is csókolt úgy mint engem,arra már főképp nem akartam hogy talán máris valami új lány van a karjaiban. Csak pakoltam a bőröndömbe ,Elle segített nekem. Anyával és Elle-el elutazunk Atlantába ,anya szerint ott nem állíthat meg a szerelem ,és folytathatom azt amit az elején elkezdtem még mielőtt a képbe jött volna Dar. Elle-nek hálás voltam ő a legjobb barátnőm ő megértette hogy mit érzek,nem úgy mint anya aki azon volt hogy elszakítson tőle,igaz bántott ,de akkor is akarom őt nem érdekel. Sokszor volt már ez ,de mindig kibékültünk és épp ez volt benne a lényeg. Én nem akarom csak őt így itt hagyni 17 vagyok és azt hiszem nagy a valószinűsége annak hogy beleszeretem ,és tudom hogy ő is így érez nem csak én .
Így leültem  az író asztalomhoz elővettem,egy papírt és írni kezdtem ,közben folytak a könnyeim.

Dar.....!
El kell hogy utazzam ,anyám kérésére . Szerinte ott nincs olyasvalaki aki eddigi "munkámban"megállítson ,Atlantába megyek. És csak szeretném ha tudnád hogy szeretlek,mindig is szerettelek és ez nem fog változni.
Nem tudom a te részedről ez hogy van,vagy hogy nincs lehet te nem is szerettél bár nem ítélkezem míg nem  válaszoltál. Nincs jogomban ,nem tudtam rajtad igazán kiigazodni ,de szerintem te sem rajtam. Sokat veszekedtünk,de egy valami közös bennünk hogy kiálltunk az igazunkért ,igaz egymás ellen ,de nekem ezek a viták sokat jelentettek már csak azért is mert a békülésünk annál édesebb és érzékibb volt. Sok férfinek adtam álmot a szerelemre,te ezt jól tudod hisz te vezettél,de azt tudom hogy neked nem csak egy álmot adtam ,hanem a szívemet. Ami ha vigyázol rá a tiéd marad,ha összetöröd kérlek inkább dobd el magadtól a darabkákat és talán másnak adsz esélyt rá hogy össze rakja . 
Ha nem válaszolsz úgy veszem hogy számodra vége , a mi románcunknak ,szerelmünknek .bízom benne hogy válaszolsz ,és akár  így is tarthatjuk a kapcsolatunkat........
Szeretlek Lena.
A levelet ,egy borítékba tettem,behívtam Elle-t és megkértem hogy jutassa el úgy Dar -hoz hogy anya ne lássa meg. Így is tett ,majd mikor vissza ért....
Fájdalmasan néztem az ajtó után miután,kiértünk és Velence számomra örökre eltűnt.
3.év Múlva......
Hiába vártam a levelére ,nem írt..3 évig vártam ,de nem írt minden nap sírógörccsel aludtam el ,és feküdtem le úgy is keltem majd összeszedtem magam hogy "munkába állhassak. Egy férfi se volt olyan hatással rám mint Ő ,és úgy érzem vége mindennek én már soha nem fogok úgy érezni ahogy azelőtt ,nekem csak ő kell és nem más. Elle mellettem volt,de mintha anyám örült is volna ennek az egész helyzetnek. Próbáltam ezalatt a 3 év alatt felejteni ,de nem ment ő valami olyat adott nekem amit még soha senki az első szerelmet nem olyan könnyű elfelejteni ,anyám viszont ezt vallja ,de nincs igaza akkor ezek szerint ő még nem volt igazán szerelmes. És apát sem szerethette ,bár nem ismere az apámat de ebben az egyben biztos voltam.
Miért volt ennyire Dar ellen? Talán tudta hogy összetöri a szívem? Nem értem ....Azóta sok ajánlatot kaptam sok férfitól akik mint azt akarták hogy az övéjük legyek örökre. Örökre kéjek bírodalmába akartak élni velem,de  én nem akartam. Anyám addig biztatott míg,hozzá nem mentem az egyik legazdagabb emberhez Atlantába így legalább nem volt gondunk a pénzzel,bár még csak jegyesek voltunk. Nem bírtam azt a szót hogy házasság kirázott tőle a ,hideg én nem  ennek a férfinak akartam adni magam.....
Ez nekem  nem fog menni.....

Érzések (13.fejezet)

Csak a pillanatot vártam,hogy mikor jöhetek én a kegyelem döfféssel Dar-nak ,annyiszor megtört és már elegem van ebből az egészből. Most is csak itt ülök az asztalnál,és nézek ki a fejemből,és még így i rápazarlom a gondolataimat .  Ha rá gondoltam,mindig azt éreztem hogy belülről mindig egy meghalok és egyre nagyobb darabokat emészt meg belőlem ez a fájdalom.  Ezek szerint ,minden érintése hazugság volt,és minden szava is.
Az a kép még mindig előttem volt,ahogy azt a lányt csókolgatta. Többet nem akarok neki hinni,meg kell erősödnöm, nem szerethetem őt . De  még mindig rá gondolok,és lágy érintéseire ,de valahogy meg kell oldanom ezt magamba . Elkerülnöm őt valahogy vagy akármi csak ne ...lássam többet. Ne lássam többet más nővel, az baj hogy én itt magamba ellenkezek de igazából a szívem mást mond ,mintha a szívem  azt mondaná hogy "Akarom" és az eszem pedig "nem mert a legutóbb is megsérültél".
De nem tudtam másra gondolni,csak is rá. Sóhajtva támasztottam a fejemet,féltem az érzéseimtől és ami a legroszabb hogy Elle  is eltűnt valamerre. Aztán egy lapot elővettem és elkezdtem egy verset írni.

Gyűlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,

gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,

öm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,

Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.

Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is gyűlölöm, ha nem,

Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.

Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,

S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek cseppet sem,

Szemernyit sem, nem gyűlöllek én.
Csak dőltek belőlem a szavak és sajna ennek a fránya versnek a végére is rá kellett jönnöm hogy nem tudom nem szeretni egyszerűen képtelen vagyok erre.  És még arra is képtelen voltam hogy ne rá gondoljak.
Aztán úgy döntöttem hogy ledőlök az ágyra ,és pár másodperc múlva el is aludtam .

Hurrá..../Darren szemszöge/ 12.fejezet (2.rész)

Míg figyeltem ,kedves barátom zavarodott arcát,hirtelen kinyílt az ajtó egy szőke ciklon viharzott be rajta,és egyenesen Dar felé vette az irányt. Köszönni se köszönt csak egyszerűen úgy bejött,aztán Dar előtt megállt és..
-Mit műveltél vele?-kérdezte idegesen a kis termetű szöszke aki igazán kedvemre való volt,de most nem ez a lényeg hanem az hogy vajon arról a Lenáról beszél-e vagy sem. Dar arcát figyelve nagyon is tudta kiről van szó,és mintha amit eddig elértem volna nála az olyan gyorsan el is tűnt ,és még ő kezdett el magyarázkodni a szöszkének.
-Én .....-kezdett bele ,majd Dar elé álltam és jól végignéztem a lányon,miután kiméregettem magamnak,felvettem a modoros hangnemem és elkezdtem újra kétszínűen viselkedni.
-Először is ki vagy kislány? És ki engedett be?-kérdeztem komoran,majd az arcát látva egyre dühösebb lett. Ezen csak elmosolyodtam,amibe talán volt egy kis gonoszság is ,hisz ez még a javamra is válhat .
-Te ebbe ne szólj bele colos.-mondta majd továbbra is,dühöngött meg ott pattogott Dar-nak nem tudtam mi baja volt ,de számomra ez nagyon vicces volt főleg ahogyan Dar reagált néha meglepődve.
-Na álljunk megy egy pillanatra.-szólaltam meg ,mikor mind a két fél részéről kezdett elfajulni a helyzet.
-Szöszke még mindig nem adtál választ,Dar  te pedig higgadj le.-mondtam,majd a lány felé fordultam várva válaszát. Nem válaszolt erre csak felvontam a szemöldököm és úgy figyeltem.
-Elle .-mondta röviden és tömören,bár nekem ez is elég volt. Úgy is megtudom ki ő.
-És mondja kedves Elle csak azért jött ide hogy ki dühöngje magát vagy  más célja is volt?-kérdeztem,majd láttam  hogy megint felhúzza magát a szöszke. Erre csak szó nélkül megfordult és ,kiment az ajtón. Aztán gonoszan felnevetem. Dar csak nézett rém,aztán abbahagytam mivel Dar-nak láthatólag nem tetszett.
-Szóval hol is tartotunk...-kezdtem bele újra a színjátékomba,de Dar csak felemelte a kezét.
-Darren,ne most.-mondta majd ő is elment,majd én is dühtől felrobbanva elhagytam a villát. Amit sikerült elérnem azt a kis szöszke keresztbe húzta.

Hurrá...../Darren szemszöge/

Újra itt Velencében. Hurrá. .... Igazából semmi kedvem nem volt újra ide jönni,csak mivel az ostoba húgom nem bírja megtartani magának  Dar barátomat, azt hiszem rá kell egy kicsit segítenem.  Nem is értem,miért nem tudja magánnál tartani, hisz Dar-nak csak annyi kell hogy jó legyen az ágyba meg nézzen ki valahogy .....
Mikor a házunk el értem,Kath rögtön a karjaimba ugrott én meg morogtam egyet és ellöktem magamtól.
-Na látom még mindig nem ismersz....még mindig nem ölelkezek.-mondtam ridegen majd kimért léptekkel belépte,m az ajtók Kath csak lehajtott fejjel jött utána,csomagjaimat  letettem majd a kanapéra ültem. Kath csak nézett rám mint borjú az új kapura. Én meg felvont szemöldökkel néztem rá.
-Most belekezdesz vagy várjuk meg vele  még le megy a nap?-kérdeztem cinikusan,majd sóhajtottam egyet.
-Hát éppensségel  egy másik lány is belépett a képbe,amire nem számítottam.-mondta zavartan,én meg csak összeszűrt szemekkel figyeltem a húgomat.
-És?-kérdeztem vissza újra,de a húgom csak bambán nézett.-Biztos azóta már rég elintézted a drágát ,nem de ?- Az arcából ítélve nem mert csak bámult majd megrázta a fejét,én pedig egyre dühösebb lettem,nem hiszem el hogy az én húgom ez az ostoba teremtés.
-Mesél nekem a lányról.-mondtam miközben megköszörültem a torkomat,próbáltam idegeségemet  leplezni ,de nem igazán ment így figyeltem amint a húgom valami itt össze motyog nekem.
-Lena Dupree a neve az Anyja Veronica Dupree az egykor híres kurtizán,és most úgy látszik ez a lány még az anyánál is jobb mivel teljesen elcsavarta Dar fejét,és rá sem lehet ismerni.-mondta félénken,majd elgondolkozva felálltam és fel alá járkáltam,közben  az egyik kezemmel az államat kezdtem el dörzsölgetni.
-Valósznüleg ennek a Lenának meg van a magához való esze és jól tudja hogy Dar "szerelmes" belé és ezt ugyanúgy használja fel ellenne mint mi-mondtam megfontoltan.
-Azt hiszem tényleg közbe kell avatkoznom míg nem ,késő még mielőtt  teljesen egymásba gabalyodnak.-mondta majd el is viharoztam  Dar  kéjkuckója felé. Pár perc alatt ott is voltam.majd próbáltam lehiggadni és felvenni " a vissza tért a régi jó barát " mosolyt. Dar nyitott ajtót aki vigyorgott mint a tejbe tök,aztán én is észbe kapva elkezdtem vigyorogni de nem volt nagyon ínyemre a dolog főleg tudván hogy mik történtek.
Majd beinvitált és átöleltük egymást,de közben megveregetük egymás vállát.
-Mi szál hozott erre ?-kérdezte Dar miközben két pohár Whiskyvel vissza sétált .
-Hát csak erre jártam ,gondoltam benézek.-mondtam tömören.-De most engem hagyjunk,beszéljünk inább rólad.-mondtam ,majd magamra erőltettem egy mosolyt.
-Ami azt illeti találkoztam egy lánnyal ,aki valamiért más számomra mint az eddigiek.-mondtam,még mindig vigyorogva ami még  pluszban idegesített is ,lehet hogy ez tényleg szerelmes? Csak fintorogva néztem rá.
-Értem.-mondtam,de hát nem bírtam  visszafogni magam,önkénytelenül is minden az arcomra íródott.
-Valami gond van?-kérdezte Dar kicsit összevont szemöldökkel,majd megvontam közönyösen a vállam.
-Nem csak hát tudod mi a véleményem a nőkről.....-mondtam sokat sejtetően..
-Tudom.-mondta komoran,egy komoly ábrázat keretében.
-És szerintem neked se tenne jót,ha pont most kezdesz bele egy ilyen "kapcsolatba".-mondtam macskakörmöket rajzolva a levegőbe.  Közben körözgetni kezdtem körülötte.
-Tudod jól milyenek a nők,kihasználják hogy szépek és ami utána jön az teljesen ellenünk fordítják,két színűek és hazudnak.-igazából,most mintha magamat írtam volna le de ezt neki nem kell tudnia.
-Mi van ha csak a pénz ? Vagy ha csapdába csal,mondjuk egy gyerekkel,és mint tudjuk te nem vagy az-az apuka fajta.-mondtam továbbra is,és láttam rajta hogy gondolkozik.
-Nem ismerem a lányt,de indulj ki magadból hisz te nem voltál ilyen,te csak arra használtad a nőket semmi másra,most meg néz magadra.-mondtam kicsit talán lenézően.
-Te nem érzel ebbe valami furcsát ,jó nem azt mondom hogy boszorkán vagy ilyesmi ,de hogy pont te ...ilyen...nem is értem.-mondta mgjátszva magamat egy kicsit.
És csak egy gonosz mosoly ült az arcomra amikor láttam hogy teljesen összezavartam .

Csaló.(11.fejezet) /Darius szemszöge/

Mikor csak úgy ott az erdőben,azt hittem felrobbanok ,ha én egyszer azt mondom az enyém akkor az enyém.
Gondolkoztam itt magamba ahelyett hogy utána mentem volna,aztán végre erőt vettem magamon ,de  már későn mert már a bestia sehol sem volt. Én meg idegességembe az egyik közeli fába vertem.
Úgy éreztem most azonnal meg kell kapnom valaki,vagy ha nem  félő hogy valami olyat teszek ami nem helyes,így gyorsan el is iramodtam az erdőből ,és a házam felé vettem az irányt. Szinte betörtem az ajtót . És az egyik barnát elragadtam magammal,majd felkaptam és közben vadul csókoltam  miközben vittem fel a lépcsőn.
Aztán vadul az ágyra vágtam,és csókolgatni kezdtem a nyakát ahogyan rámásztam,szó nélkül tűrte a nő amit teszek vele.  Csak letéptem a ruháját,utána én is az enyémet és újra rámásztam. És újra a testét kezdtem el csókolni vadul,majd a szájához értem ,de valamiért megálltam. És nagy sóhajokat vettem,aztán egy orcát képzeltem oda Lena csodás porcelánbabára emlékeztető arcát,és úgy csókoltam meg vadul és egyre vadabb lettem.
-Te is csókolj úgy ahogy én.-mondtam elfulva de továbbra is az ő arcát láttam ott,így talán könnyebb volt vagy nem is tudom,de újra megcsókoltam. Majd szenvedélyesen a kéjnyílásába hatoltam,és férfiasakat nyögtem. Közben az arcát  néztem,és gyönyörű volt azok a kékes zöld szemek ,a sötét barna haja .
-Lena....-suttogtam,mélyen a szemeibe nézve,mire egy ismeretlen hang szólt vissza és hirtelen már nem Lenát láttam ott hanem az egyik kurtizánt ,Lena is az volt ,de hozzáfogható nincs mint ő.
-Mary a nevem.-mondta,majd zavarodottan megráztam a fejem,majd újra ideges lettem és hirtelen megfordítottam a lányt és a fenekébe vadul belé hatoltam ,és egyre vadabb lettem. Majd a nyakához hajoltam ,és csak támasztottam a fejem a vállán ,és fájdalmasan összeszorítottam a szemeimet. Igen fájt.ez az egész amitt teszek,de tovább egyre vadabban mozogtam benne,a lány fájdalmasakat nyögött,de engem az sem érdekelt. -Igazad van te nem  Lena vagy.-mondtam idegesen,szinte kiabálva. Fájt neki hiszen már sírt.
Hallottam ahogyan a hátammögül kinyílik az ajtó,de én csak folytattam. És már csak akkor hagytam mikor meghallottam azt az édesen csengő érzéki hangot. Ami most fájdalmas volt.
-Tudtam....-csak ennyit mondott ,majd elszaladt én pedig kapkodva utána eredtem,magamra tekertem út közben  a lepedőt majd mikor utólértem a karjánál ragadva vissza rántottam,mire csak annyit láttam hogy sír.
-Lena én nem.....-kezdtem volna bele ,de ő gyorsabb volt.
-Harmadszorra töröd szét a szívem.-mondta a szemeibe nézve,de csak nagyokat nyeltem.-Többször nem engedem,nem mert azén szívemet már nem lehet összerakni soha,és az a legszürnyűbb hogy még szívem legkisebb darabkái is érted dobbanak.-mondta zokogva ,mire átöleltem,de csak eltolt magától.
-Ne töröm össze többször,vigyázok rá ígérem.-mondtam majd neki döntöttem a falnak,és megcsókoltam először ellennkezet de aztán ő is ugyanúgy csókolt ahogyan én majd egyszer csak ellökött újra.
-Menj el innen ,vagyis menj a közelemből és engedj el.-mondta nyügösködve,kicsit nevettem ezen hisz itt lakom hogy menjek el innen? Na mindegy láttam hogy így is labilis ,így vadul megcsókoltam és itt már nem ellennkezett tudtam én.
Majd hirtelen ellökött megint és elszaladt, én meg csak megráztam a fejemet és csak mosolyogva néztem utána.
-Buta lány.-mondtam mosolyogva.

Erdőbe?(10.fejezet)

Csak cipelt be az egyik erdő mélyébe ,én pedig vadul ütöttem a hátát ő meg csak nevetett rajtam,aztán letett és a mellkasának is neki estem sokkal magasabb volt nálam ,de akkor is ütöttem őt.
-Úgy verekedsz mint egy mókus .-mondta nevetve.-csak itt pattogsz,de nem tudom minek.-mondta vállat vonva.
-Elvittél,de nem adtam rá neked engedélyt ,mondtam hogy nem vihetsz sehova !!!-mondtam idegesen mire megforgatta a szemeim én pedig tovább ütöttem őt,majd hirtelen elkapta a csuklóm és annál fogva jó közel húzott magához és a derekamra majd a  fenekemre tévedt a keze.
-Hmm,hogy is hiányzott már ez.-mondta gonoszan miközben a ,fenekemet olyan nagy kényelmességel simogatta.
-Hát nem sokáig élvezheted,mert megint megszököm tőled.-mondtam durcásan,de ő újra nevetett rajtam.
-Most mit nevetsz?-kérdeztem vissza meglepődve.-Elakartál égetni,és most nézd meg hol tartunk el is fognak.-mondtam dühösen ,majd elöktem magamtól de újra a karmai közt voltam és szenvedélyesen meg is csókolt amit nem tudtam nem viszonozni hisz vágytam rá mindennél jobban,erre az egészre és rá meg ...áh szavakkal nem lehet ezt kifejezni amit érzek ha csókol,ha érint,ha érezhetem magamban. Azt hiszem ezek a gondolatok elvették az eszemet teljesen majd elszakadtam tőle és kicsit elpirultam,mert amit  csináltam az elég nagy elenntmondásba volt azzal amiket mondtam neki.
-Nem fognak elégetni.-mondtam mosolyogva megsimítva az arcomat,és közben  szemeimbe nézett.
-Mivel az csak úgy mondtam.-mondt egy huncut mosoly keretében.-Tudom  hogy Kath  adta a szert,mivel én küldettem le vele,csak tudni akartam hogy te is úgy érzel mint és majd egyszer tőlem akarsz gyereket.-mondta majd vadul ellöktem magamtól.
-Utállak hazudós ,hazudóóós !!!-mondtam kiabálva ő meg egyre közelebb jött én buta meg hagytam és csak bambán néztem,majd megfogta a kezemet.
-Másképp nem tudtam erről megbizonyósdni .-mondta majd megütöttem újra.
-Nem szeretlek.-mondtam komolyan,persze hogy nem gondoltam komolyan,de hát ez az én formám.
-Mindig ezt mondod ,de a tested más mond szépségem.-mondtam megsimítva az álamat,mire undokul elkaptam.
-Haragszom rád,becsapsz mindig és az útobbi hetekben meg is bántottál.-mondtam szomorkásan.
-Figyelj rám.-mondtam majd az államnál fogva meg emelte a fejemet.-Amiket a cellába mondtál nekem akkor ,tudod akkor bizonyosodott be hogy te is ugyanúgy érzel mint  ,én tudom ezzel sok bántódásért de tudom kellett mit érzel ,életemben először érzem azt hogy talán beleszeretem valakibe,jó pár hét alatt de már az első csókunkban benne volt a mindent elsöprő vágy és ezt te sem tagadhatod.-mondta a szemeimbe nézve.
-Miért teszel az ellen,ami ellen végképp nem lehet tenni .-mondta tovább,majd megráztam a fejem.
-Ez nem ilyen egyszerű.-mondtam félénken.-Mint mondtam,én még nem adhatom át magam neked még segítenem kell anyámon és a családomon ez még lehetetlen.-mondtam szomorkásan.
-Akkor hagyd hogy segítsek,majd én segítek a családodon csak maradj velem.-mondta a szemeibe nézve mélyen,de én akkor is csak megráztam a fejemet.
-Igaz nekem mást kell elvennem,de te maradhatsz velem.-mikor kimondta ,felkaptam a fejem és meglepődve meredtem rá.
-Te most csak szórakozol velem ugye? Mond hogy megint hazudsz kérlek.-kérleltem őt,de mikor lesütötte a szemét és egy nagyot sóhajtott már akkor tudtam hogy sajnos nem hazudik.
-Nem,de mellettem maradhatsz.-mondtam mosolyogva,majd kimentem a karjaiból és sietősen hátra fele lépkedtem.-Ne gyere közelebb.-mondtam,de ő csak jött,és jött.
-Kérlek Lena ne csináld ezt,nekem egy gazdag lányt kell elvennem és tudom,te is az vagy de kurtizán ezért gondoltam hogy lehetnél a szeretőm.-mondta közelítve továbbra is,én pedig nagy levegőket véve egyre hátrább léptem majd egy könnycsepp legördült az arcomon,ami egészen az ajkaimig gördült.
-Miért ne? Újra becsaptál,újra és újra. Ki az ?-kérdeztem kiabálva remegő hanggal a sírástól. Mire csak megrázta a fejét.-Ki az ?-kérdeztem újra üvöltve.
-Katherine.-mondta komolyan,mire teljesen összezavarodtam ettől az egésztől.
-Mi,mi? De hát ő is .....ő is kurtizán mint én.-mondtam zavarodottan. -Mi folyik itt nem értem.-mondtam megzavarodva.
-Igen ő is ,de úgy lett az ami te hogy volt családi vagyona Ő csak szórakozásból vállalta az egészet.-mondta majd bólintottam és ejtettem egy szót felé.
-Értem.-mondtam megköszörülve a torkomat. -Szóval?-kérdezte újra.  Majd oda sétáltam hozzá közel.
-Remélem boldog leszel vele,légy jó.-mondtam majd egy utolsó csókot adtam a  nyakára,és elmentem még hallottam ahogyan utánam kiabál ,de én csak összeszórított szemmel tűrtem tovább. Ha valakit igazán  szeretsz hagyd a szabadságát ,és ha igazán szeret visszatér hozzád.

........(9.fejezet)

Már előre láttam magam előtt ahogy Dar ki kell magából,és én pedig reménytelenség nyugalmával figyelem ahogyan kitölti dühét. Végül is már ,nem érdekelt ez az egész mert nincs értelme ha már nem fog szeretni nincs mi                engem visszatartson attól hogy elvegyem magamtól az életet,már az sem érdekelt hogy ha a halál füstje elnyel semmi sem számít . Szívem szilánkjai emésztenek belülről,és mar a bűntudat lett volna választásom ,lehet igaza van Dar-nak ha szeretném akkor ez nem így lenne. Sírni a legkönnyebb,de már rajtam az sem segít és egész éjszaka sírtam és még most is. Ez azt hiszem már nem volt öntudatos sírás,szinte már megszokás volt az egész.
De megérdemlem, és ha megnézzük végül is egyetlen értelme lett volna az életemnek  vagyis kettő az egyik a baba másik Dar akit mindennél jobban szeretek,de szerintem ide már szavak nem kellenek úgy sem hisz majd nekem főleg amit tettem. Az élet egy játék,és isten irányít ő dönt és ő cselekszik. Úgy látszik nekem ez a sorsom,hogy szenvedjek. És örülök hogy így történt ,mert ha ez nem történt volna meg akkor lehet soha nem jövök rá hogy mennyire is fontos nekem egy férfi és csak is ő.  Ezek vagyunk mi emberek ,ami a szemünk előtt van soha nem kell,vagy mert megbánt már azt hiszük nem szeret. Ő hiába bántott engem szavakkal,én még szürnyűbet tettem és cselekedettekkel bántottam. És nem értem miért van  hogy ha két ember szereti egymást akkor miért bántják egymást? Így adja tudtunkra isten hogy nem tudunk egymás nélkül élni?
Egy ami biztos isten fura játékot űz,de remélem hogy ha meghalok egy olyan helyre kerülök ahol végre békében lehetek a legfontosabb emberrel. Még ha a pokol is,az de vele akarok lenni és most úgy érzem hogy nem érdekel semmi,csak hogy visszaszerezem bár még el sem vesztettem ,de a baba ami a reményt adta volna ...ő már nincs így Dar is vele veszett el együtt. Visszaszerzem őt . Elmosolyodtam ezen,de közbe sírtam is.
Oly furcsák vagyunk mi emberek, a lelkünk sír ajkunk pedig nevet. Lehet pont ez az értelme az életnek hogy mindenkit ,úgy összezavarjunk hogy utána ne tudják felfedni az érzéseinket amik nagyon is fontosak ,de nem szeretjük őket mutogatni mert félünk hogy valaki nem vigyáz az érzéseinkre és örökre elvésznek belőlünk .
Megálmodtam valami ,de az az álom olyan gyorsan széjjel is hulott . Mint az én könnyeim úgy apránként hultak ,és minden egyed darab,és könny egyre erősebben fájt . De az éjszaka megszokható volt a fájdalmasabb,de már csak a legnagyobb csapásra kell felkészülni. Azt hiszem már meghalni sem olyan nagy áldozat talán.
-Dar ő egy boszorkány...láttam egy üvegcse volt a kezében,és ő be volt zárva hogy került volna hozzá nem szeret téged értsd meg .-halottam üvöltve a másik kurtizánt mire csak megráztam a fejem.
-Nem hiszek neked.-mondta,majd hallottam ahogyan mindekket jönnek le ,majd Dar volt elől és a tekintette rögtön a földön heverő üvegre ragadta,és fájdalmat is láttam benne.
Majd hirtelen belecsapott idegesen a falba én pedig merezentem a falról a vakolat is lejött.
-Menj fel!!!!-utasitotta üvöltve aki még egy gúnyos mosolyt ejtett felé,közben Dar idegesen kinyitotta az ajtót .És a nyakamnál fogva felemelt és neki döntött a falnak,csak komoly arcot vágtam.
-Boszorka.-mondta undorodva.-Most már legalább értem,miért voltam oda érted az első pillanatban és miért éreztem azt az első csóknál hogy kívánlak,mert egy boszorkány vagy.-mondta idegesen,közben végig a szemeimbe nézett. Szavai fájtak,de mint mondtam már az éjszaka alatt hozzá szoktam.
-Igen az vagyok egy átkozott boszorkány,aki mindennél jobban vágyik arra hogy szerelmével tönkre tegyen.-mondtam a szemeibe nézve,és újra az a tűz égett benne neki,majd hirtelen elengedett,én pedig a földre zuhantam. Mikor kiment a cella ajtaján lenézően még vissza pillantott rám.
-Még ma elintézem hogy mágjára tegyenek.-mondta remegő hanggal. Majd mintha menekült volna felfelé úgy tűnt el. Csak elmosolyodtam,ezen az egészen,és már kínomba hangosabban nevetem.
És újra belépet egy önelégült mosollyal a kurtizán ezen is csak nevettem,ő pedig meglepve meredt rám.
-Mit nevetsz ,te meg itt magadba.-kérdezte zavaros tekintetttel én pedig oda sétáltam hozzá kimérten bár rács választott el.
-Csak egyszerűen azon hogy azt hiszed győztél,pedig tudhatnád hogy mikor veled  bújik ágyba végig rám fog gondolni ,és minden egyes érintése amit veled tesz az nekem fog szólni és nem neked.-mondtam gonoszan mire ez a perszóna idegesen felrohant én pedig csak nevetem rajta.
Hazudtam igen,de kegyes és csak egy valakinek lesz fájdalmas ..........Mert hát saját kárunkra sokkal illendőbb mint másikéra papám mindig ezt mondta és én hiszek neki.
-------pár óra múlva------
Csak üldögéltem és vártam halálom,égető és fájdalmas pillanatát. Igen vártam mert ,mi mást is tehetem volna könyögrögni nem fogok hogy hagyjanak meg mert semmi értelme nem lenne.
Aztán hirtelen belépet Dar és kapkodva kinyitotta az ajtót,és megfogta a kezem és mélyen a szemeimbe nézett.
-Gyere velem,Én megondoltam magam azzal kapcsolatban amit mondtam nem akarom hogy máglyán égj el,de sajnos Kath már helyettem is cselekedett.-mondta kicsit feszülten és idegesen,mire megráztam a fejem.
-Nem megyek veled sehová.-mondtam magabiztosan,mire láttam hogy egyre idegesebb lett mint volt. Majd elmosolyodtam.-Te akartad hogy égessenek el.-mondtam továbbra is mosolyogva.
-De akkor nem tudtam tisztán gondolkozni,kérlek érts meg egyszer már elvesztettelek nem foglak még egyszer.-mondta a szemeimbe nézve miközben két keze közé fogta az arcomat és elágyultam,de akkor sem.
-Hidd el neked is jobb lesz,nem szenvedsz és  Kath boldoggá tud tenni,és ha egy fél világ választ el nem bánnom,mert ha az arcodat láthatom nekem az elég,és ha gondolsz rám ott leszek veled ígérem.-mondtam komolyan.-Tudod hogy semmi sem szakíthat el tőled a tied vagyok,de nem most.-mondtam a szemeibe.
És csak fájdalmat és elkeseredtséget láttam benne.
-Nem engedem!!!!-mondta majd felkapott és még sikítani se volt időm mert befogta a szám és elvitt valahova de fogalmam sincs hová..........
Nem értem őt egyik pillanatban gyűlöl és most meg elrabol,és mindig úgy érzem hogy én bántom meg tényleg nem értem őt.