Már előre láttam magam előtt ahogy Dar ki kell magából,és én pedig reménytelenség nyugalmával figyelem ahogyan kitölti dühét. Végül is már ,nem érdekelt ez az egész mert nincs értelme ha már nem fog szeretni nincs mi engem visszatartson attól hogy elvegyem magamtól az életet,már az sem érdekelt hogy ha a halál füstje elnyel semmi sem számít . Szívem szilánkjai emésztenek belülről,és mar a bűntudat lett volna választásom ,lehet igaza van Dar-nak ha szeretném akkor ez nem így lenne. Sírni a legkönnyebb,de már rajtam az sem segít és egész éjszaka sírtam és még most is. Ez azt hiszem már nem volt öntudatos sírás,szinte már megszokás volt az egész.
De megérdemlem, és ha megnézzük végül is egyetlen értelme lett volna az életemnek vagyis kettő az egyik a baba másik Dar akit mindennél jobban szeretek,de szerintem ide már szavak nem kellenek úgy sem hisz majd nekem főleg amit tettem. Az élet egy játék,és isten irányít ő dönt és ő cselekszik. Úgy látszik nekem ez a sorsom,hogy szenvedjek. És örülök hogy így történt ,mert ha ez nem történt volna meg akkor lehet soha nem jövök rá hogy mennyire is fontos nekem egy férfi és csak is ő. Ezek vagyunk mi emberek ,ami a szemünk előtt van soha nem kell,vagy mert megbánt már azt hiszük nem szeret. Ő hiába bántott engem szavakkal,én még szürnyűbet tettem és cselekedettekkel bántottam. És nem értem miért van hogy ha két ember szereti egymást akkor miért bántják egymást? Így adja tudtunkra isten hogy nem tudunk egymás nélkül élni?
Egy ami biztos isten fura játékot űz,de remélem hogy ha meghalok egy olyan helyre kerülök ahol végre békében lehetek a legfontosabb emberrel. Még ha a pokol is,az de vele akarok lenni és most úgy érzem hogy nem érdekel semmi,csak hogy visszaszerezem bár még el sem vesztettem ,de a baba ami a reményt adta volna ...ő már nincs így Dar is vele veszett el együtt. Visszaszerzem őt . Elmosolyodtam ezen,de közbe sírtam is.
Oly furcsák vagyunk mi emberek, a lelkünk sír ajkunk pedig nevet. Lehet pont ez az értelme az életnek hogy mindenkit ,úgy összezavarjunk hogy utána ne tudják felfedni az érzéseinket amik nagyon is fontosak ,de nem szeretjük őket mutogatni mert félünk hogy valaki nem vigyáz az érzéseinkre és örökre elvésznek belőlünk .
Megálmodtam valami ,de az az álom olyan gyorsan széjjel is hulott . Mint az én könnyeim úgy apránként hultak ,és minden egyed darab,és könny egyre erősebben fájt . De az éjszaka megszokható volt a fájdalmasabb,de már csak a legnagyobb csapásra kell felkészülni. Azt hiszem már meghalni sem olyan nagy áldozat talán.
-Dar ő egy boszorkány...láttam egy üvegcse volt a kezében,és ő be volt zárva hogy került volna hozzá nem szeret téged értsd meg .-halottam üvöltve a másik kurtizánt mire csak megráztam a fejem.
-Nem hiszek neked.-mondta,majd hallottam ahogyan mindekket jönnek le ,majd Dar volt elől és a tekintette rögtön a földön heverő üvegre ragadta,és fájdalmat is láttam benne.
Majd hirtelen belecsapott idegesen a falba én pedig merezentem a falról a vakolat is lejött.
-Menj fel!!!!-utasitotta üvöltve aki még egy gúnyos mosolyt ejtett felé,közben Dar idegesen kinyitotta az ajtót .És a nyakamnál fogva felemelt és neki döntött a falnak,csak komoly arcot vágtam.
-Boszorka.-mondta undorodva.-Most már legalább értem,miért voltam oda érted az első pillanatban és miért éreztem azt az első csóknál hogy kívánlak,mert egy boszorkány vagy.-mondta idegesen,közben végig a szemeimbe nézett. Szavai fájtak,de mint mondtam már az éjszaka alatt hozzá szoktam.
-Igen az vagyok egy átkozott boszorkány,aki mindennél jobban vágyik arra hogy szerelmével tönkre tegyen.-mondtam a szemeibe nézve,és újra az a tűz égett benne neki,majd hirtelen elengedett,én pedig a földre zuhantam. Mikor kiment a cella ajtaján lenézően még vissza pillantott rám.
-Még ma elintézem hogy mágjára tegyenek.-mondta remegő hanggal. Majd mintha menekült volna felfelé úgy tűnt el. Csak elmosolyodtam,ezen az egészen,és már kínomba hangosabban nevetem.
És újra belépet egy önelégült mosollyal a kurtizán ezen is csak nevettem,ő pedig meglepve meredt rám.
-Mit nevetsz ,te meg itt magadba.-kérdezte zavaros tekintetttel én pedig oda sétáltam hozzá kimérten bár rács választott el.
-Csak egyszerűen azon hogy azt hiszed győztél,pedig tudhatnád hogy mikor veled bújik ágyba végig rám fog gondolni ,és minden egyes érintése amit veled tesz az nekem fog szólni és nem neked.-mondtam gonoszan mire ez a perszóna idegesen felrohant én pedig csak nevetem rajta.
Hazudtam igen,de kegyes és csak egy valakinek lesz fájdalmas ..........Mert hát saját kárunkra sokkal illendőbb mint másikéra papám mindig ezt mondta és én hiszek neki.
-------pár óra múlva------
Csak üldögéltem és vártam halálom,égető és fájdalmas pillanatát. Igen vártam mert ,mi mást is tehetem volna könyögrögni nem fogok hogy hagyjanak meg mert semmi értelme nem lenne.
Aztán hirtelen belépet Dar és kapkodva kinyitotta az ajtót,és megfogta a kezem és mélyen a szemeimbe nézett.
-Gyere velem,Én megondoltam magam azzal kapcsolatban amit mondtam nem akarom hogy máglyán égj el,de sajnos Kath már helyettem is cselekedett.-mondta kicsit feszülten és idegesen,mire megráztam a fejem.
-Nem megyek veled sehová.-mondtam magabiztosan,mire láttam hogy egyre idegesebb lett mint volt. Majd elmosolyodtam.-Te akartad hogy égessenek el.-mondtam továbbra is mosolyogva.
-De akkor nem tudtam tisztán gondolkozni,kérlek érts meg egyszer már elvesztettelek nem foglak még egyszer.-mondta a szemeimbe nézve miközben két keze közé fogta az arcomat és elágyultam,de akkor sem.
-Hidd el neked is jobb lesz,nem szenvedsz és Kath boldoggá tud tenni,és ha egy fél világ választ el nem bánnom,mert ha az arcodat láthatom nekem az elég,és ha gondolsz rám ott leszek veled ígérem.-mondtam komolyan.-Tudod hogy semmi sem szakíthat el tőled a tied vagyok,de nem most.-mondtam a szemeibe.
És csak fájdalmat és elkeseredtséget láttam benne.
-Nem engedem!!!!-mondta majd felkapott és még sikítani se volt időm mert befogta a szám és elvitt valahova de fogalmam sincs hová..........
Nem értem őt egyik pillanatban gyűlöl és most meg elrabol,és mindig úgy érzem hogy én bántom meg tényleg nem értem őt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése