Csak a pillanatot vártam,hogy mikor jöhetek én a kegyelem döfféssel Dar-nak ,annyiszor megtört és már elegem van ebből az egészből. Most is csak itt ülök az asztalnál,és nézek ki a fejemből,és még így i rápazarlom a gondolataimat . Ha rá gondoltam,mindig azt éreztem hogy belülről mindig egy meghalok és egyre nagyobb darabokat emészt meg belőlem ez a fájdalom. Ezek szerint ,minden érintése hazugság volt,és minden szava is.
Az a kép még mindig előttem volt,ahogy azt a lányt csókolgatta. Többet nem akarok neki hinni,meg kell erősödnöm, nem szerethetem őt . De még mindig rá gondolok,és lágy érintéseire ,de valahogy meg kell oldanom ezt magamba . Elkerülnöm őt valahogy vagy akármi csak ne ...lássam többet. Ne lássam többet más nővel, az baj hogy én itt magamba ellenkezek de igazából a szívem mást mond ,mintha a szívem azt mondaná hogy "Akarom" és az eszem pedig "nem mert a legutóbb is megsérültél".
De nem tudtam másra gondolni,csak is rá. Sóhajtva támasztottam a fejemet,féltem az érzéseimtől és ami a legroszabb hogy Elle is eltűnt valamerre. Aztán egy lapot elővettem és elkezdtem egy verset írni.
Gyűlölöm, ahogy vezetsz, azt is, ahogy nézel,
gyűlölöm a szavaidat, a hajadat, s amit érzel,
öm cipőd, s ha átjár tekinteted tőre,
Gyűlöletem oly heves, hogy rímet hányok tőle.
Gyűlölöm, gyűlölöm, ha hazudsz, és azt is gyűlölöm, ha nem,
Ha miattad nevetek, vagy ha könnyes lesz a szemem.
Gyűlölöm, ha nem hívsz fel, ha nem nézel felém,
S gyűlölöm, hogy nem gyűlöllek cseppet sem,
Szemernyit sem, nem gyűlöllek én.
Csak dőltek belőlem a szavak és sajna ennek a fránya versnek a végére is rá kellett jönnöm hogy nem tudom nem szeretni egyszerűen képtelen vagyok erre. És még arra is képtelen voltam hogy ne rá gondoljak.
Aztán úgy döntöttem hogy ledőlök az ágyra ,és pár másodperc múlva el is aludtam .
Míg figyeltem ,kedves barátom zavarodott arcát,hirtelen kinyílt az ajtó egy szőke ciklon viharzott be rajta,és egyenesen Dar felé vette az irányt. Köszönni se köszönt csak egyszerűen úgy bejött,aztán Dar előtt megállt és..
-Mit műveltél vele?-kérdezte idegesen a kis termetű szöszke aki igazán kedvemre való volt,de most nem ez a lényeg hanem az hogy vajon arról a Lenáról beszél-e vagy sem. Dar arcát figyelve nagyon is tudta kiről van szó,és mintha amit eddig elértem volna nála az olyan gyorsan el is tűnt ,és még ő kezdett el magyarázkodni a szöszkének.
-Én .....-kezdett bele ,majd Dar elé álltam és jól végignéztem a lányon,miután kiméregettem magamnak,felvettem a modoros hangnemem és elkezdtem újra kétszínűen viselkedni.
-Először is ki vagy kislány? És ki engedett be?-kérdeztem komoran,majd az arcát látva egyre dühösebb lett. Ezen csak elmosolyodtam,amibe talán volt egy kis gonoszság is ,hisz ez még a javamra is válhat .
-Te ebbe ne szólj bele colos.-mondta majd továbbra is,dühöngött meg ott pattogott Dar-nak nem tudtam mi baja volt ,de számomra ez nagyon vicces volt főleg ahogyan Dar reagált néha meglepődve.
-Na álljunk megy egy pillanatra.-szólaltam meg ,mikor mind a két fél részéről kezdett elfajulni a helyzet.
-Szöszke még mindig nem adtál választ,Dar te pedig higgadj le.-mondtam,majd a lány felé fordultam várva válaszát. Nem válaszolt erre csak felvontam a szemöldököm és úgy figyeltem.
-Elle .-mondta röviden és tömören,bár nekem ez is elég volt. Úgy is megtudom ki ő.
-És mondja kedves Elle csak azért jött ide hogy ki dühöngje magát vagy más célja is volt?-kérdeztem,majd láttam hogy megint felhúzza magát a szöszke. Erre csak szó nélkül megfordult és ,kiment az ajtón. Aztán gonoszan felnevetem. Dar csak nézett rém,aztán abbahagytam mivel Dar-nak láthatólag nem tetszett.
-Szóval hol is tartotunk...-kezdtem bele újra a színjátékomba,de Dar csak felemelte a kezét.
-Darren,ne most.-mondta majd ő is elment,majd én is dühtől felrobbanva elhagytam a villát. Amit sikerült elérnem azt a kis szöszke keresztbe húzta.
Újra itt Velencében. Hurrá. .... Igazából semmi kedvem nem volt újra ide jönni,csak mivel az ostoba húgom nem bírja megtartani magának Dar barátomat, azt hiszem rá kell egy kicsit segítenem. Nem is értem,miért nem tudja magánnál tartani, hisz Dar-nak csak annyi kell hogy jó legyen az ágyba meg nézzen ki valahogy .....
Mikor a házunk el értem,Kath rögtön a karjaimba ugrott én meg morogtam egyet és ellöktem magamtól.
-Na látom még mindig nem ismersz....még mindig nem ölelkezek.-mondtam ridegen majd kimért léptekkel belépte,m az ajtók Kath csak lehajtott fejjel jött utána,csomagjaimat letettem majd a kanapéra ültem. Kath csak nézett rám mint borjú az új kapura. Én meg felvont szemöldökkel néztem rá.
-Most belekezdesz vagy várjuk meg vele még le megy a nap?-kérdeztem cinikusan,majd sóhajtottam egyet.
-Hát éppensségel egy másik lány is belépett a képbe,amire nem számítottam.-mondta zavartan,én meg csak összeszűrt szemekkel figyeltem a húgomat.
-És?-kérdeztem vissza újra,de a húgom csak bambán nézett.-Biztos azóta már rég elintézted a drágát ,nem de ?- Az arcából ítélve nem mert csak bámult majd megrázta a fejét,én pedig egyre dühösebb lettem,nem hiszem el hogy az én húgom ez az ostoba teremtés.
-Mesél nekem a lányról.-mondtam miközben megköszörültem a torkomat,próbáltam idegeségemet leplezni ,de nem igazán ment így figyeltem amint a húgom valami itt össze motyog nekem.
-Lena Dupree a neve az Anyja Veronica Dupree az egykor híres kurtizán,és most úgy látszik ez a lány még az anyánál is jobb mivel teljesen elcsavarta Dar fejét,és rá sem lehet ismerni.-mondta félénken,majd elgondolkozva felálltam és fel alá járkáltam,közben az egyik kezemmel az államat kezdtem el dörzsölgetni.
-Valósznüleg ennek a Lenának meg van a magához való esze és jól tudja hogy Dar "szerelmes" belé és ezt ugyanúgy használja fel ellenne mint mi-mondtam megfontoltan.
-Azt hiszem tényleg közbe kell avatkoznom míg nem ,késő még mielőtt teljesen egymásba gabalyodnak.-mondta majd el is viharoztam Dar kéjkuckója felé. Pár perc alatt ott is voltam.majd próbáltam lehiggadni és felvenni " a vissza tért a régi jó barát " mosolyt. Dar nyitott ajtót aki vigyorgott mint a tejbe tök,aztán én is észbe kapva elkezdtem vigyorogni de nem volt nagyon ínyemre a dolog főleg tudván hogy mik történtek.
Majd beinvitált és átöleltük egymást,de közben megveregetük egymás vállát.
-Mi szál hozott erre ?-kérdezte Dar miközben két pohár Whiskyvel vissza sétált .
-Hát csak erre jártam ,gondoltam benézek.-mondtam tömören.-De most engem hagyjunk,beszéljünk inább rólad.-mondtam ,majd magamra erőltettem egy mosolyt.
-Ami azt illeti találkoztam egy lánnyal ,aki valamiért más számomra mint az eddigiek.-mondtam,még mindig vigyorogva ami még pluszban idegesített is ,lehet hogy ez tényleg szerelmes? Csak fintorogva néztem rá.
-Értem.-mondtam,de hát nem bírtam visszafogni magam,önkénytelenül is minden az arcomra íródott.
-Valami gond van?-kérdezte Dar kicsit összevont szemöldökkel,majd megvontam közönyösen a vállam.
-Nem csak hát tudod mi a véleményem a nőkről.....-mondtam sokat sejtetően..
-Tudom.-mondta komoran,egy komoly ábrázat keretében.
-És szerintem neked se tenne jót,ha pont most kezdesz bele egy ilyen "kapcsolatba".-mondtam macskakörmöket rajzolva a levegőbe. Közben körözgetni kezdtem körülötte.
-Tudod jól milyenek a nők,kihasználják hogy szépek és ami utána jön az teljesen ellenünk fordítják,két színűek és hazudnak.-igazából,most mintha magamat írtam volna le de ezt neki nem kell tudnia.
-Mi van ha csak a pénz ? Vagy ha csapdába csal,mondjuk egy gyerekkel,és mint tudjuk te nem vagy az-az apuka fajta.-mondtam továbbra is,és láttam rajta hogy gondolkozik.
-Nem ismerem a lányt,de indulj ki magadból hisz te nem voltál ilyen,te csak arra használtad a nőket semmi másra,most meg néz magadra.-mondtam kicsit talán lenézően.
-Te nem érzel ebbe valami furcsát ,jó nem azt mondom hogy boszorkán vagy ilyesmi ,de hogy pont te ...ilyen...nem is értem.-mondta mgjátszva magamat egy kicsit.
És csak egy gonosz mosoly ült az arcomra amikor láttam hogy teljesen összezavartam .
Mikor csak úgy ott az erdőben,azt hittem felrobbanok ,ha én egyszer azt mondom az enyém akkor az enyém.
Gondolkoztam itt magamba ahelyett hogy utána mentem volna,aztán végre erőt vettem magamon ,de már későn mert már a bestia sehol sem volt. Én meg idegességembe az egyik közeli fába vertem.
Úgy éreztem most azonnal meg kell kapnom valaki,vagy ha nem félő hogy valami olyat teszek ami nem helyes,így gyorsan el is iramodtam az erdőből ,és a házam felé vettem az irányt. Szinte betörtem az ajtót . És az egyik barnát elragadtam magammal,majd felkaptam és közben vadul csókoltam miközben vittem fel a lépcsőn.
Aztán vadul az ágyra vágtam,és csókolgatni kezdtem a nyakát ahogyan rámásztam,szó nélkül tűrte a nő amit teszek vele. Csak letéptem a ruháját,utána én is az enyémet és újra rámásztam. És újra a testét kezdtem el csókolni vadul,majd a szájához értem ,de valamiért megálltam. És nagy sóhajokat vettem,aztán egy orcát képzeltem oda Lena csodás porcelánbabára emlékeztető arcát,és úgy csókoltam meg vadul és egyre vadabb lettem.
-Te is csókolj úgy ahogy én.-mondtam elfulva de továbbra is az ő arcát láttam ott,így talán könnyebb volt vagy nem is tudom,de újra megcsókoltam. Majd szenvedélyesen a kéjnyílásába hatoltam,és férfiasakat nyögtem. Közben az arcát néztem,és gyönyörű volt azok a kékes zöld szemek ,a sötét barna haja .
-Lena....-suttogtam,mélyen a szemeibe nézve,mire egy ismeretlen hang szólt vissza és hirtelen már nem Lenát láttam ott hanem az egyik kurtizánt ,Lena is az volt ,de hozzáfogható nincs mint ő.
-Mary a nevem.-mondta,majd zavarodottan megráztam a fejem,majd újra ideges lettem és hirtelen megfordítottam a lányt és a fenekébe vadul belé hatoltam ,és egyre vadabb lettem. Majd a nyakához hajoltam ,és csak támasztottam a fejem a vállán ,és fájdalmasan összeszorítottam a szemeimet. Igen fájt.ez az egész amitt teszek,de tovább egyre vadabban mozogtam benne,a lány fájdalmasakat nyögött,de engem az sem érdekelt. -Igazad van te nem Lena vagy.-mondtam idegesen,szinte kiabálva. Fájt neki hiszen már sírt.
Hallottam ahogyan a hátammögül kinyílik az ajtó,de én csak folytattam. És már csak akkor hagytam mikor meghallottam azt az édesen csengő érzéki hangot. Ami most fájdalmas volt.
-Tudtam....-csak ennyit mondott ,majd elszaladt én pedig kapkodva utána eredtem,magamra tekertem út közben a lepedőt majd mikor utólértem a karjánál ragadva vissza rántottam,mire csak annyit láttam hogy sír.
-Lena én nem.....-kezdtem volna bele ,de ő gyorsabb volt.
-Harmadszorra töröd szét a szívem.-mondta a szemeibe nézve,de csak nagyokat nyeltem.-Többször nem engedem,nem mert azén szívemet már nem lehet összerakni soha,és az a legszürnyűbb hogy még szívem legkisebb darabkái is érted dobbanak.-mondta zokogva ,mire átöleltem,de csak eltolt magától.
-Ne töröm össze többször,vigyázok rá ígérem.-mondtam majd neki döntöttem a falnak,és megcsókoltam először ellennkezet de aztán ő is ugyanúgy csókolt ahogyan én majd egyszer csak ellökött újra.
-Menj el innen ,vagyis menj a közelemből és engedj el.-mondta nyügösködve,kicsit nevettem ezen hisz itt lakom hogy menjek el innen? Na mindegy láttam hogy így is labilis ,így vadul megcsókoltam és itt már nem ellennkezett tudtam én.
Majd hirtelen ellökött megint és elszaladt, én meg csak megráztam a fejemet és csak mosolyogva néztem utána.
-Buta lány.-mondtam mosolyogva.
Csak cipelt be az egyik erdő mélyébe ,én pedig vadul ütöttem a hátát ő meg csak nevetett rajtam,aztán letett és a mellkasának is neki estem sokkal magasabb volt nálam ,de akkor is ütöttem őt.
-Úgy verekedsz mint egy mókus .-mondta nevetve.-csak itt pattogsz,de nem tudom minek.-mondta vállat vonva.
-Elvittél,de nem adtam rá neked engedélyt ,mondtam hogy nem vihetsz sehova !!!-mondtam idegesen mire megforgatta a szemeim én pedig tovább ütöttem őt,majd hirtelen elkapta a csuklóm és annál fogva jó közel húzott magához és a derekamra majd a fenekemre tévedt a keze.
-Hmm,hogy is hiányzott már ez.-mondta gonoszan miközben a ,fenekemet olyan nagy kényelmességel simogatta.
-Hát nem sokáig élvezheted,mert megint megszököm tőled.-mondtam durcásan,de ő újra nevetett rajtam.
-Most mit nevetsz?-kérdeztem vissza meglepődve.-Elakartál égetni,és most nézd meg hol tartunk el is fognak.-mondtam dühösen ,majd elöktem magamtól de újra a karmai közt voltam és szenvedélyesen meg is csókolt amit nem tudtam nem viszonozni hisz vágytam rá mindennél jobban,erre az egészre és rá meg ...áh szavakkal nem lehet ezt kifejezni amit érzek ha csókol,ha érint,ha érezhetem magamban. Azt hiszem ezek a gondolatok elvették az eszemet teljesen majd elszakadtam tőle és kicsit elpirultam,mert amit csináltam az elég nagy elenntmondásba volt azzal amiket mondtam neki.
-Nem fognak elégetni.-mondtam mosolyogva megsimítva az arcomat,és közben szemeimbe nézett.
-Mivel az csak úgy mondtam.-mondt egy huncut mosoly keretében.-Tudom hogy Kath adta a szert,mivel én küldettem le vele,csak tudni akartam hogy te is úgy érzel mint és majd egyszer tőlem akarsz gyereket.-mondta majd vadul ellöktem magamtól.
-Utállak hazudós ,hazudóóós !!!-mondtam kiabálva ő meg egyre közelebb jött én buta meg hagytam és csak bambán néztem,majd megfogta a kezemet.
-Másképp nem tudtam erről megbizonyósdni .-mondta majd megütöttem újra.
-Nem szeretlek.-mondtam komolyan,persze hogy nem gondoltam komolyan,de hát ez az én formám.
-Mindig ezt mondod ,de a tested más mond szépségem.-mondtam megsimítva az álamat,mire undokul elkaptam.
-Haragszom rád,becsapsz mindig és az útobbi hetekben meg is bántottál.-mondtam szomorkásan.
-Figyelj rám.-mondtam majd az államnál fogva meg emelte a fejemet.-Amiket a cellába mondtál nekem akkor ,tudod akkor bizonyosodott be hogy te is ugyanúgy érzel mint ,én tudom ezzel sok bántódásért de tudom kellett mit érzel ,életemben először érzem azt hogy talán beleszeretem valakibe,jó pár hét alatt de már az első csókunkban benne volt a mindent elsöprő vágy és ezt te sem tagadhatod.-mondta a szemeimbe nézve.
-Miért teszel az ellen,ami ellen végképp nem lehet tenni .-mondta tovább,majd megráztam a fejem.
-Ez nem ilyen egyszerű.-mondtam félénken.-Mint mondtam,én még nem adhatom át magam neked még segítenem kell anyámon és a családomon ez még lehetetlen.-mondtam szomorkásan.
-Akkor hagyd hogy segítsek,majd én segítek a családodon csak maradj velem.-mondta a szemeibe nézve mélyen,de én akkor is csak megráztam a fejemet.
-Igaz nekem mást kell elvennem,de te maradhatsz velem.-mikor kimondta ,felkaptam a fejem és meglepődve meredtem rá.
-Te most csak szórakozol velem ugye? Mond hogy megint hazudsz kérlek.-kérleltem őt,de mikor lesütötte a szemét és egy nagyot sóhajtott már akkor tudtam hogy sajnos nem hazudik.
-Nem,de mellettem maradhatsz.-mondtam mosolyogva,majd kimentem a karjaiból és sietősen hátra fele lépkedtem.-Ne gyere közelebb.-mondtam,de ő csak jött,és jött.
-Kérlek Lena ne csináld ezt,nekem egy gazdag lányt kell elvennem és tudom,te is az vagy de kurtizán ezért gondoltam hogy lehetnél a szeretőm.-mondta közelítve továbbra is,én pedig nagy levegőket véve egyre hátrább léptem majd egy könnycsepp legördült az arcomon,ami egészen az ajkaimig gördült.
-Miért ne? Újra becsaptál,újra és újra. Ki az ?-kérdeztem kiabálva remegő hanggal a sírástól. Mire csak megrázta a fejét.-Ki az ?-kérdeztem újra üvöltve.
-Katherine.-mondta komolyan,mire teljesen összezavarodtam ettől az egésztől.
-Mi,mi? De hát ő is .....ő is kurtizán mint én.-mondtam zavarodottan. -Mi folyik itt nem értem.-mondtam megzavarodva.
-Igen ő is ,de úgy lett az ami te hogy volt családi vagyona Ő csak szórakozásból vállalta az egészet.-mondta majd bólintottam és ejtettem egy szót felé.
-Értem.-mondtam megköszörülve a torkomat. -Szóval?-kérdezte újra. Majd oda sétáltam hozzá közel.
-Remélem boldog leszel vele,légy jó.-mondtam majd egy utolsó csókot adtam a nyakára,és elmentem még hallottam ahogyan utánam kiabál ,de én csak összeszórított szemmel tűrtem tovább. Ha valakit igazán szeretsz hagyd a szabadságát ,és ha igazán szeret visszatér hozzád.
Már előre láttam magam előtt ahogy Dar ki kell magából,és én pedig reménytelenség nyugalmával figyelem ahogyan kitölti dühét. Végül is már ,nem érdekelt ez az egész mert nincs értelme ha már nem fog szeretni nincs mi engem visszatartson attól hogy elvegyem magamtól az életet,már az sem érdekelt hogy ha a halál füstje elnyel semmi sem számít . Szívem szilánkjai emésztenek belülről,és mar a bűntudat lett volna választásom ,lehet igaza van Dar-nak ha szeretném akkor ez nem így lenne. Sírni a legkönnyebb,de már rajtam az sem segít és egész éjszaka sírtam és még most is. Ez azt hiszem már nem volt öntudatos sírás,szinte már megszokás volt az egész.
De megérdemlem, és ha megnézzük végül is egyetlen értelme lett volna az életemnek vagyis kettő az egyik a baba másik Dar akit mindennél jobban szeretek,de szerintem ide már szavak nem kellenek úgy sem hisz majd nekem főleg amit tettem. Az élet egy játék,és isten irányít ő dönt és ő cselekszik. Úgy látszik nekem ez a sorsom,hogy szenvedjek. És örülök hogy így történt ,mert ha ez nem történt volna meg akkor lehet soha nem jövök rá hogy mennyire is fontos nekem egy férfi és csak is ő. Ezek vagyunk mi emberek ,ami a szemünk előtt van soha nem kell,vagy mert megbánt már azt hiszük nem szeret. Ő hiába bántott engem szavakkal,én még szürnyűbet tettem és cselekedettekkel bántottam. És nem értem miért van hogy ha két ember szereti egymást akkor miért bántják egymást? Így adja tudtunkra isten hogy nem tudunk egymás nélkül élni?
Egy ami biztos isten fura játékot űz,de remélem hogy ha meghalok egy olyan helyre kerülök ahol végre békében lehetek a legfontosabb emberrel. Még ha a pokol is,az de vele akarok lenni és most úgy érzem hogy nem érdekel semmi,csak hogy visszaszerezem bár még el sem vesztettem ,de a baba ami a reményt adta volna ...ő már nincs így Dar is vele veszett el együtt. Visszaszerzem őt . Elmosolyodtam ezen,de közbe sírtam is.
Oly furcsák vagyunk mi emberek, a lelkünk sír ajkunk pedig nevet. Lehet pont ez az értelme az életnek hogy mindenkit ,úgy összezavarjunk hogy utána ne tudják felfedni az érzéseinket amik nagyon is fontosak ,de nem szeretjük őket mutogatni mert félünk hogy valaki nem vigyáz az érzéseinkre és örökre elvésznek belőlünk .
Megálmodtam valami ,de az az álom olyan gyorsan széjjel is hulott . Mint az én könnyeim úgy apránként hultak ,és minden egyed darab,és könny egyre erősebben fájt . De az éjszaka megszokható volt a fájdalmasabb,de már csak a legnagyobb csapásra kell felkészülni. Azt hiszem már meghalni sem olyan nagy áldozat talán.
-Dar ő egy boszorkány...láttam egy üvegcse volt a kezében,és ő be volt zárva hogy került volna hozzá nem szeret téged értsd meg .-halottam üvöltve a másik kurtizánt mire csak megráztam a fejem.
-Nem hiszek neked.-mondta,majd hallottam ahogyan mindekket jönnek le ,majd Dar volt elől és a tekintette rögtön a földön heverő üvegre ragadta,és fájdalmat is láttam benne.
Majd hirtelen belecsapott idegesen a falba én pedig merezentem a falról a vakolat is lejött.
-Menj fel!!!!-utasitotta üvöltve aki még egy gúnyos mosolyt ejtett felé,közben Dar idegesen kinyitotta az ajtót .És a nyakamnál fogva felemelt és neki döntött a falnak,csak komoly arcot vágtam.
-Boszorka.-mondta undorodva.-Most már legalább értem,miért voltam oda érted az első pillanatban és miért éreztem azt az első csóknál hogy kívánlak,mert egy boszorkány vagy.-mondta idegesen,közben végig a szemeimbe nézett. Szavai fájtak,de mint mondtam már az éjszaka alatt hozzá szoktam.
-Igen az vagyok egy átkozott boszorkány,aki mindennél jobban vágyik arra hogy szerelmével tönkre tegyen.-mondtam a szemeibe nézve,és újra az a tűz égett benne neki,majd hirtelen elengedett,én pedig a földre zuhantam. Mikor kiment a cella ajtaján lenézően még vissza pillantott rám.
-Még ma elintézem hogy mágjára tegyenek.-mondta remegő hanggal. Majd mintha menekült volna felfelé úgy tűnt el. Csak elmosolyodtam,ezen az egészen,és már kínomba hangosabban nevetem.
És újra belépet egy önelégült mosollyal a kurtizán ezen is csak nevettem,ő pedig meglepve meredt rám.
-Mit nevetsz ,te meg itt magadba.-kérdezte zavaros tekintetttel én pedig oda sétáltam hozzá kimérten bár rács választott el.
-Csak egyszerűen azon hogy azt hiszed győztél,pedig tudhatnád hogy mikor veled bújik ágyba végig rám fog gondolni ,és minden egyes érintése amit veled tesz az nekem fog szólni és nem neked.-mondtam gonoszan mire ez a perszóna idegesen felrohant én pedig csak nevetem rajta.
Hazudtam igen,de kegyes és csak egy valakinek lesz fájdalmas ..........Mert hát saját kárunkra sokkal illendőbb mint másikéra papám mindig ezt mondta és én hiszek neki.
-------pár óra múlva------
Csak üldögéltem és vártam halálom,égető és fájdalmas pillanatát. Igen vártam mert ,mi mást is tehetem volna könyögrögni nem fogok hogy hagyjanak meg mert semmi értelme nem lenne.
Aztán hirtelen belépet Dar és kapkodva kinyitotta az ajtót,és megfogta a kezem és mélyen a szemeimbe nézett.
-Gyere velem,Én megondoltam magam azzal kapcsolatban amit mondtam nem akarom hogy máglyán égj el,de sajnos Kath már helyettem is cselekedett.-mondta kicsit feszülten és idegesen,mire megráztam a fejem.
-Nem megyek veled sehová.-mondtam magabiztosan,mire láttam hogy egyre idegesebb lett mint volt. Majd elmosolyodtam.-Te akartad hogy égessenek el.-mondtam továbbra is mosolyogva.
-De akkor nem tudtam tisztán gondolkozni,kérlek érts meg egyszer már elvesztettelek nem foglak még egyszer.-mondta a szemeimbe nézve miközben két keze közé fogta az arcomat és elágyultam,de akkor sem.
-Hidd el neked is jobb lesz,nem szenvedsz és Kath boldoggá tud tenni,és ha egy fél világ választ el nem bánnom,mert ha az arcodat láthatom nekem az elég,és ha gondolsz rám ott leszek veled ígérem.-mondtam komolyan.-Tudod hogy semmi sem szakíthat el tőled a tied vagyok,de nem most.-mondtam a szemeibe.
És csak fájdalmat és elkeseredtséget láttam benne.
-Nem engedem!!!!-mondta majd felkapott és még sikítani se volt időm mert befogta a szám és elvitt valahova de fogalmam sincs hová..........
Nem értem őt egyik pillanatban gyűlöl és most meg elrabol,és mindig úgy érzem hogy én bántom meg tényleg nem értem őt.
Sírva kuporogtam a földön,zokogtam szinte. Miért csinálja ezt velem aki szeret? Nem mintha nem akarnék TŐLE gyereket de nem most 17 vagyok és az anyám a lelkemre kötötte ,hogy el kell tartanom a családom,de a kurtizán élet egy baba mellett nem megy. És félek hogy nem vagyok még elég érett az ilyesmihez . Bármi kárt tennék a babámba azt nem élném túl. Könnyeim csak úgy hullotak ,de nem értem Dar-t hisz azt mondta hogy nem szeret és hogy átlag nő vagyok számára semmi olyasmi nincs meg bennem ami agy átlag Velencei nőbe ne lenne meg. Igazság szerint attól,félek hogy beleszeretek ami már,nyílvánvalóan megtörtént ,és élvezem az életem,de ha szerelmes vagyok nem vagyok képes más férfi karjaiba feküdni akármennyire is ez a dolgom.
Nagyon sok minden járt a fejemben ,főleg a baba, hisz mindig is egy babára vágytam attól akit szeretek,de nem ilyen áron hogy csak azért csinálja hogy magához láncoljon. Mivan ha megszülöm a babánkat és majd nem foglakozik vele hisz ő is 24 éves nem hiszem hogy fel van készülve az apaságra,és lehet nem is szeret csak egy fellángolás a részéről,ami az én részemről nem ha megbánt megint nem baj mert már egészen hozzá szoktam ahoz érzéshez ,csak ne fájna ennyire és ne emésztene folyton minden egyes pillanatban . Hisz jól tudom hogy azzal a másik nővel is lefeküdt és ,ez még jobban fájt ugyanazt éreztem mint ő .
Úgy éreztem elég a szívem és belehal ebbe az egész húzza vonnába ami köztünk megy,féltem az érzéseimtől.
Aztán ugrottam egyet mert már megint csapódott,de megnyugtató volt hogy női cipő topogás tartott le a lépcsőn majd megjelent az a nő az az kurtizán aki Dar-t ölelgette és csókolgatta ,lassan sétált a cellámhoz közben jól megfigyeltem gyönyörű volt de mosolya romlott volt,látszott rajta hogy nem jó szándékkal jött.
-No lám szóval te vagy az a ,híres Velencei kurtizán Lena a vörös démon.-mondta macskakörmöket rajzolva a levegőbe és jól végigmért,de olyan lenéző volt eközben legszívesebben felképltem volna már csak Dar miatt is. Erre csak sóhajtottam egyet.
-Mit akarsz ?-kérdeztem mogorván mire kinyitotta a cella ajtót és csak figyeltem ahogyan bejön. És leül.
-Halom Dar megpecsételte az éeleted.-mondta gonoszan,az utálat csak úgy szikrázott a szememből.
-Ugye tudod hogy ha megszülöd a gyerekedet neki nem fog vele foglalkozni,sőt elhidegül tőled mert ott leszeke neki én aki minden vágyát teljesití nem úgy mint egyesek.-mondta gonoszan újra ,én csak fujtattam rá egyet.
-Tudod legalább bennem meg van az ami benned nincs ,az ártatlanság valószínüleg azért tart rád igényt mert most éppen nem vagyok ott ....-mondtam vissza ,fájt amiket mondott ,de nem mutattam ki neki.
-Hát az együtt töltött éjszakáink nem úgy tüntek mintha egy pillanatra is gondolt volna rád,és tudod miért mert benned nincs meg ami bennem .-mondta de én csak lefele néztem.
-És ha el akarod kerülni azt hogy összetörje a szíved akkor itt a lehetőség.-mondta majd elém tartott egy üvegcsét amibe az a bizonyos szer van csak bámultam rá és nagyot nyeltem. De nem akartam meginni,csak nézet rám a lány mélyre hatóan mitha babonázni akart volna vagy nem tudom.
-Idd meg!-mondta eőteljesen,mire megráztam a fejem.
-Hát jó ha nem iszod meg sajnos ,azt kell hogy mondjam hogy a drágalátos babádat egyedül neveled majd fel mert majd lesz amivel magamnál tartom Dar-t vagy éppen csak elhitettem vele hogy nem tőle van a gyerek,d válaszhatsz.-mondta ,a szívem majd megszakadt szörnyű érzés volt ez az egész helyzet sarokbaszorított.
-Miért teszed ezt velem ?-kérdeztem értetlenül és zavarosan.
-Mert én Dar-t boldoggá tudom tenni míg te nem.-mondta , a magyarrázatot és talán igaza is volt.
Remegő kézzel megfogtam az üveget és csak egy ideig szemeztem vele ,egy könycsepp legördült az arcomon.
-Idd meg....-mondta kisértetísen suttogva ,majd megittam de mindegy egyes korty marta a torkomat ahogy lement úgy éreztem hogy én vagyok a leggonoszabb ember ezen a földön,így már két embert veszítettem el örökre a babámat ,és Dar-t éreztem hogy megint sírni fogok éreztem ahogyan a szívem repedezik,és ahogyan szépen lassan porrá válik ,ahogy a szívem szilánkjai vele vésődnek a húsomba és épp oly erőséggel marják szét a testem össze pontját mint ez a szer. Nem tudtam még szólni se csak sírtam,és sírtam. Míg ez a perszóna kiment.
Fájdalmaim egyre erősebbek lettek,és egyre kinzóbak ,mintha máglyán égetnének el lehet ép oda való vagyok egy igaz megáltalkodott boszorka.
Azt hiszem a reménytelenség idővel tompítja a fájdalmakat.
Pár hét múlva végre a saját magam ura lehettem,már csak abból kifolyólag hogy sok kuncsaftom lett és hát ugye Dar-al már nem a legfényesebb a kapcsolatunk,így dolgozhattam. De egy idő után elgondolkoztam azon is hogy miért dolgozok egyáltalán neki. Hisz van egy házam ami mellesleg gyönyörű és akár ott is fogadhatnám őket.
Így sikeresen megszöktem Dar "fegyházából" és otthon folytattam amit elkezdtem nála. Sok férfivel elhitettem hogy szeretem őket,de csak arra az egy napra ők az elérhetetlen szerelem reményében fordulnak hozzám vagy éppen a szenvedély reményébe,Velencében elég nagy hírem volt már. Ilyenkor akartam látni Dar fájdalmas tekintetét gondolom ilyenkor már rég megbánta amit akkor tett vele,de én miért is foglalkozok vele? Nem érdekel engem,főleg nem a lelki állapota ,igen még saját magamnak se vallottam be hogy szükségem van rá mint a levegőre ,de tartanom kell magam amit tette velem és amiket mondott az elfogathatatlan számomra ,fájt amit mondott nem is az amit tett pedig megalázott ,de mégis szavai jobban sebezték a szívem mint bármely elvétett lépése ellenemben. Lehet azért mert talán azokat komolyan gondolta .
Kaptam egy értesítést miszerint egy pap is igénybe venné a szolgáltatásaimat ,erre csak egy önelégült mosoly ült az arcomra. Még egy szent ember is az én szenvedélyemre vágyik,akinek pedig ez az öröm bűn lenne.
Pár óra alatt anyám segítségével a templomhoz jutottam. Mikor beléptem az ajtaján elámulva néztem a nagy termet gyünyörű mégis ártatlanságot sugározz.
-Gyermekem.-szólalt meg a pap mire levettem a tekintettem, a plafonról elég fiatal volt a férfi és jó kiállasú.
Lassan és kimért léptekkel oda sétáltam hozzá,majd egy csábító mosoly keretében megsimítottam a mellkasát .Mit kíván,úram?-kérdeztem kedvesen,mire a kezemet levette a mellkasáról és megfogta jó erősen a csuklóm.
-Azt hogy a pokol tűzében ég el vörös ,szenvedélyt és vágyat keltő boszorkány.-mondta ,mire meglepődtem,de még arra se volt időm hisz elkezdett rángatni le egész a templom egyik pincéjébe ,majd rács mögé zárt . Zavarodottan néztem a papra aki gonosz vigyorgásba kezdett ,én pedig úgy kapaszkodtam a rácsokba mintha az életem függnek rajtuk. Pár másodperc után elhagyta a helyszínt a pap én pedig ezt az egészt nem tudtam mire vélni. Újra hallotttam ahogy megnyílt a pince ajtaja a pap lépet ,de utána miután a következő személyt láttam megrándult a szívem és összeszorult ,főleg hogy Ő volt az Dar és egy másik kurtizánt karolgatott csókolgatott és beszívta annak mámorító illatát. Sírni tudtam volna,de nem tettem nem adom meg neki azt az örömöt . Dar elengedte a nőt majd a paphoz sétált ,majd pár fillért nyomott a kezébe és a pap a nővel együtt felment. Hirtelen minden világos lett,Dar gonosz mosolya és ahogy közelebb jött a celához.
-Na mi az boszorka?-kérdezte gonoszan elmosolyodva,én pedig a rácsokhoz mentem erre megragadva az alkalmat az ajkaimhoz ért kezeivel. Undorodva távolodtam tőle el.
-Te alávaló csaló,hogy teheted ezt ?-kérdeztem idegesen,fel tudtam volna robbanni ő meg csak mosolygott.
-Hogy-hogy? -kérdezte vissza ezzel is húzva engem.- Úgy szépségem hogy van pénzem és pénzel akár elérek bármit,és mivel az a pap aki meg akartál rontani jó barátom ,és még az is jól jött hogy egy kicsit nap kiszívta a hajadat így vöröses lettél,és mivel te is nagyon jól tudod hogy a vörösről mindenkinek a bestia jut eszébe így persze hogy megijedtél,hisz el akartak égetni.-mondta gonoszan.
-Gyülöllek teljes szívemből.-mondtam dühösen ,de nem gondoltam komolyan hisz örültem hogy láthattam még ha bántott is ,és ez az én gyengém azt hiszem.
-De hogy gyűlölsz.-mondta legyintve egyet.-Inkább én gyülölhetnélek téged szépségem,de mivel nem bírlak így ezért egy kicsit megleckésztettelek.-mondta egy önelégült mosoly keretében.
-Megérdemeltem igazad van,de legalább az-az egy tény vigasztal engem hogy többet nem kapsz meg.-mondtam én is gonoszan ,és újra düht láttam a szemeimben vadul kinyitotta az ajtaját a cellának majd elkapott és neki nyomott a falnak ami fájt.
-Dar ez fáj.-mondtam fájdalmasan majd a szemeibe néztem ,de ő egyre dühösebb lett.
-Igen? Akkor legalább azt érzed amit én mikor megtudtam hogy elhagytál,csak ezt képzeld el hogy több ezerszer ennyire fáj.-mondta dühösen és egyre jobban szorított ,én csak nagy levegőket vettem.
-Mond még egyszer amit az előbb.-mondta utasítóan . De nem szólaltam meg.-Mond!!-mondta kiabálva.
-Soha nem kap sz meg újra.-mondtam meginogva,hisz én sem gondoltam komolyan a közelsége egyszerűen megőrjített .
-Az te csak hiszed .-mondta gonoszan ,majd vadul megfogta a lábaimat a dereka köré csavarta közben letolta a gatyáját majd az én alsónemümtől is megszabadult,szenvedélyesen a kéjnyílásomba hatol,mire mindketten kéjeseket nyögtünk ő egyre vadabb lett és csak tartotta a lábaimat és , mozgott bennem,kezeimmel a falat kapargattam ,majd arcomat megfogta vadul maga felé fordította és dühből megcsókolt amit én ép olyan dühvel viszonoztam karjaim a nyakaköré fontam és úgy élveztem tovább. Közben letépte róla az inget és izmos mellkasán végigsimítottam.
-Még!-mondtam nyögve és egyre szenvedélyesebben mozgott bennem.
-Elfogok élvezni.-mondta nyögve ,és lihegve de mire már reagálhattam volna az egészre belém élvezett mámoros nyögések közepette. Éreztem ahogy a forró nedű elönti a kéjnyílásomat. És én is elélveztem,majd kiszállt belőlem és kezeit a fejem fölé tette közben a falat támassztva lefele nézett és nagy levegőket vett. Én is csak ott lihegtem. Majd felnézett rám.
-Még egy napot itt maradsz,hogy ne tudj semmilyen szert a baba ellenében meginni.-mondta,majd vadul elöktem magamtól.-Miért teszed ezt velem?-kérdeztem kétségbe esettem.
-Mert másképp nem maradsz csak is az enyém.-mondta ,majd felhúzta a nadrágját és csak úgy ott hagyott,én pedig örjöngeni kezdtem és sírva földre rogytam.
Újból,Dar karjaiban ébredtem ..és be kell vallanom nincs jobb mint az ő karjaiban feküdni. Ott nem féltem a kihasználástól,és a megalázástól. Bár a tegnapi nap furán alakult ,de igaza volt nem bírom utálni nem megy.
Közöttünk már valami a legeslegelején meg volt,csak nem tudtam mi volt az. De nem is akartam tudni soha.
Ha rájönnék tudom hogy csak ,bonyolítana mindent köztünk és nekem most nem az legfontosabb hanem hogy a családomon segítsek. Ahogy anya tanította ,csak egy napra hitesem vele el hogy szeretem,de akaratlanul is beismertem magamnak hogy mi az. Sóhajtottam egyet míg a vállán pihentem ő pedig,a hajamat cirógatta.
-Ne haragudj a tegnapiért.-mondtam majd idegesen felült és szokásosan a hajába túrt ha valami rosszat tette vagy éppen ideges volt. Én is felültem hozzá és a vállánál fogva átkaroltam és megpusziltam azt.
-Nem haragszom rád,inkább te bocsáss meg hogy a parancsod ellenére teljesítettem,csak tudod nem értem hogy miért lettem ilyen fontos neked. Miért van az hogy épp olyan fura vagyok azóta mint te?-kérdeztem mintha ő tudná a választ,majd felkelt az ágyból és kapkodva öltözni kezdett,lehet hogy valami rosszat mondtam volna ?
-Most mit csinálsz?-kérdeztem értetlenül majd magamra csavartam egy rongyot és miikor óvatosan hozzá értem tökéletesen izmokban feszülő vállához ,azt épp oly hevesen el is kapta a kezem ügyéből. Tekintette lenéző és undok volt némi undort is láttam benne . Sebesebben öltözött mint akárki már mintha kergetnék.
-Nem azt mondtam hogy szeretlek.-mondta tömören és ridegen,de rám se nézett csak miután ingét magára vettette ,ami feszült szinte a vállánál és a karjainál minden egyes pillanat amit ebben a pár percben okozott szív döfésként ért,de én sem voltam szerelmes mégis fájt ezt hallani.
-De ti nők ebben teljesen egyformák vagytok,azt hiszitek ha az ember gyengéd veletek az már szerelem,hát közlöm veled kislány hogy nem ,te csak egy roppant érzéki lány vagy akiben meg van a szűziség ,az ártatlanság és a titokzatos vágy amit sugallsz ,ez minden Velencei férfi álma az elérhetetlen ,te i csak egy álom vagy ami megtestesíti a tökélyt. Az álmok örökké élnek,de nem lehet velük élni mert becsapnak mert ők egy illúziók.-mondta komoran a szemeimbe nézve,én csak fájdalmasan néztem rá.
-Miért hazudsz nekem?-kérdeztem ,meg remegő hangon félte hogy nem hazudik,de az képtelenség. De nem is válaszolt és az még jobban fájt mint valaha a tudatlanság a legnehezebb.
-Tudom hogy hazudsz!!.-mondtam idegesen majd oda sétáltam hozzá jó közel,és a szemeibe néztem.
-Ha hazudnék,nem tudtalak volna bántani tegnap éjjel.-mondta ridegen a szemeimbe nézve.-És nem élveztem volna.-erre csak könnyek hulltak a szemeimből.
-Azt hiszem jobb lesz ha új ágyas után nézek ,mert a főállású felmondta szolgálatott.-mondta majd csak úgy kiment mintha nem is történt volna semmi.
Dühös volltam újra rá bedőltem neki,de még megbánja egyszer úgy is én leszek a legjobb és megszabadulok tőle és hátba szúrom . Tönkre teszem akár az életem árán is. És a legnagyobb gyengepontját fogom ellen használni. Még pedig az "elérhetetlen Vénuszt."
Már 3 napja be voltam ide zárva ,kaptam eláttást de akkor sem ezért jöttem ide. Vajon mi baja lehet Dar-nak?
Nem értem kurtizán vagyok ez a dolgom hogy a férfi vágyait teljesítsem. Gondolkoztam el megkuporodva az ágyon,aztán kinyílt az ajtó Dar jött bennem pedig egyre nagyobb düh dolgozott.
-Ne haragudj,de ezt te nem érheted.-kezdett bele én pedig felálltam és közelebb mentem hozzá,majd felképeltem,mire hirtelen felnézett és düh látszott a szemébe már meg is bántam de annyira elöntött a düh.
-Miért nem tudsz velem úgy bánni ahogy a többi lánnyal?-kérdeztem erőteljesen miközben felé közelítettem. Mérhetetlenül dühös voltam rá ,én nem ezért jöttem nekem ezt kell csinálnom nem hagyhatom anyámat cserben.
-Azt akarod hogy úgy bánjak veled mint a többivel?-kérdezte idegesen ,de léptei amiket felém tette még idegesebbek voltak,kicsit meg is ijedtem,és hátráltam egyet de egy magabiztosat bólintottam.
-Te akartad.-mondta mély kisérteties hangon,majd hirtelen elkapta csuklom jüó szorosan megfordított neki tolt a szekrénynek és feltürte a szoknyámat,majd vadul hátulról belém hatolt,fájdalmasa felsikítottam.
Ő csak egyre vadabb és vadabb lett mérhetetlen fájdalmat éreztem ,szét tudtam volna szakadni.
Miért teszi ezt velem ,már potyogtak a könnyeim annyira fájt ez az egész,féltem tőle. Egyre hevesebben kapkodtam a levegőt majd hirtelen az ágyra vágott és vad tekintette ahogy rám nézett még jobban megrémisztette. Felhúzta a gatyáját majd jó közel hajolt az arcomhoz és letörölte a könnyeimet.
-Még mindig azt akarod hogy úgy bánjak veled mint a többiekel?-kérdezte gonoszan közben megsimította az arcom,majd fel álltam és a mellkasát vadult ütni kezdtem nem mintha bármi fájdalmat okoznék vele ezzel.
-Utállak,utállak,utállak!!!-mondtam komolyan majd újra lefogta a kezeimet majd vad csókban részsítette.
-Nem utálsz te is tudod jól.-mondta vágytól elfúlva és
újra megcsókolt,ami persze megint vad szeretkezésbe torkolott .
Ahogy a nyakamat csókolgatta lehunytam a szemem,és csak hagytam az egészet neki,hisz ha most nem esek túl rajta akkor soha. Olyan voltam mint aki karót nyelt.de hogyne lennék az hisz az erényességemet veszítem éppen el.
-Vesd le ruháid.-mondta ,a szemeimbe nézve majd megsimította a vállam. És az ágyra feküdt közben ő is levette az ingét és elfeküdt közben engem figyelt. Ahogy végig cikázott rajtam a szeme éreztem ahogy testem minden egyes pontja megrándul,ilyen szenvedélyt még senkinek sem láttam a szemébe mint neki. Bár van egy sejtésem hogy ő minden kegyencnőjére így nézz,szóval én se vagyok kivétel. Egy ideig csak néztem őt mint aki nem tudja mit akar,amikor az ajkaira tévedt a tekintettem az én szám is megremegett ,résnyire ki volt nyitva a szám és úgy figyeltem,oly mélyreható nézései voltak mintha belelátott volna a gondolatomba,vagy éppen a ruhám alá.
De sajnos én léha lélek én sem bírtam a tekintettemmel ,és testén tekintettem ezerszer végig futott . Elképzeltem ahogyan a kezeimet végig húzom a mellkasán ,aztán ahogy lejjebb téved a kezem erre a gondolatra kicsit elpirultam ,erre csak ő elmosolyodott. Én meg mindig nem csináltam semmit csak ott szégyenkeztem magamba . Aztán végre elkezdtem a fűzőmet levetni,de persze megint ügyetlenkedtem és nem bírtam szét szedni, na persze igen nem is én vettem fel akkor hogy várjam el hogy le tudom venni.
Ezen is csak nevetett ,aztán hirtelen ott volt szembe velem és az egyik hajtincsemet elsimította az arcomból.
Csak újra néztem rá,de kezeim továbbra is a fűzőt feszegették,mire óvatosan elvette onnan a kezemet,én csak ártatlanul néztem rá utána elszégyenkezve elfordítottam a fejem,soha nem leszek olyan jó mint anya. Hiába vagyok "szép" ő ért az érzékiséghez és a férfiakhoz. Aztán érintését megéreztem a kebleimen,mire egy hirtelen levegőt vettem és libabőrödzőt a minden egyes részem,és egyben élveztem is. Aztán szenvedélyesen és nem gondolkozva letépte rólam a fűzőt felkapott és az ágyba vitt,majd könnyed lágysággal az ágyra helyezett. Az alsószoknyámmal is hasonlót tett,így már teljesen nesztelen voltam,mire egy mámorosat felmorgott és egy fura mosoly ült az arcára,amitől kicsit megijedtem. De a szemébe továbbra is ugyanazt láttam mint eddig.
Valami fura kézetetést éreztem arra hogy én lehámozzam róla a gatyáját,bár kicsit félénken nyúltam oda de ,végül is sikerült az amit elterveztem aztán le is toltam és valami olyanhoz értem amihez még nagyon nem és nem is volt rajta alsó nemű így nesztelen érhettem hozzá az álló hímtagjához mire egy kicsit összeszorítottam a fogaimat. Egyik kezemet megfogta és rávezette a férfiasságára,mire kapkodni levegőt,annyira izgultam most mi t csináljak vele.
-Ne félj szépségem......csak erezd ki ami benned lakozik és tudni fogod mit kell tenni.-mondta suttogva.
Nagy kényeséggel megfogtam a hímtagját és érzéki mozdulatokkal,mozgattam a kezemet.
Hirtelen kikapta a kezemből,és óvatosan belém hatolt fájdalmasan mégis mámoros felszabadultsággal nyögtem,éreztem ahogy elönt ott lent a forróság ,lassan mozgott bennem igaz lassan mozgott bennem de én annál hangosabbakat nyögtem ,Közben az arcomat nézte majd vadul megcsókolt. Én még a csók közben is nyögtem,élveztem a csókját valami olyan volt benne ami még soha nem éreztem és ettől elszabadultak az indulataim és az érzéseim is irányába. Mármint nem mint szerelem,hanem inkább a szenvedélyesség irányába haladtam. átkaroltam a nyakát és beletúrtam a hajába majd annak illatát be is szívtam,úgy hatott rám mint a méreg. Nyakamat kezdte el újra csókolgatni,de továbbra sem hagyta abba a mozgást bennem. Csókjaival egyre lejjebb haladt,a melleimnél hosszabb időt töltött ,ezekre a gesztusaira érzéki és kéjes nyögésekkel válaszoltam. Bevándorólta a testem minden egyes pontját,egyre inkább azt éreztem hogy meggyúlladok.
A csípőmnél fogva magára húzott ,én pedig körkörös mozdulatokkal kezdtem el csípőmet ringatni,erre csak férfiasakat nyögött ,tenyereim a mellkasát támasztották,idő közben fel ült hozzám én pedig hátrahajtottam a fejem és a nyakamat kényeztette újra csókjaival,az egyik keze a hátamat tartotta a másik pedig a mellemmel játszadozott. Egyre vadabban mozgatta a csípőjét,közben én a nyakát csókolgattam vagy gyalogattam,aztán nagy levegőt vettem mert egyszer csak azt éreztem hogy megemeli a fenekemet és egyre gyorsabban emelget magán,férfiasakat nyögött , én pedig halkakat szuszogtam. Egyre vadabb és vadabb lett ,néha talán egy kicsit fájt is. Hirtelen megfordított így már háttal ültem neki és úgy hatolt belém újra,csak most a fenekembe ,fájdalmasan felnyögtem,de aztán az enyhített a fájdalmamon hogy félre helyezte a hajam a nyakamból és csókolgatni kezdte ,de valahogy ez is kicsit elfajult mert egyszer csak újra letepertem,de nem ültem rá a férfiasságára hanem a mellkasát csókolgattam . Végül ráültem a hímtagjára félig és egyszer bennem volt egyszer már nem erre csak szenvedélyeseket nyögött amibe érezhető volt egy kis szenvedés is.
Nem tudtam miért teszem ezt vele,tán valamiféle bosszú hogy ő fog irányítani engem vagy a pokol se tudja.
Mostantól az életem megváltozik,szinte át kell majd táncolnom az összes Velencei férfin.
--------------pár hét múlva ---------------------------------------------------------------------------------
Már több hét eltelt,hogy elsőnek lefeküdtem Darius-al,azóta több szenvedélyes éjszakát töltöttünk együtt ,több kurtizán azt mondta nekem hogy ilyet nem szokott csinálni ,mármint hogy vissza hívja azt az "emberét" akivel már volt ,de én már több mint 7x voltam vele és mindig olyan szavakkal illetett engem amik jól estek,de úgy érzem hogy elveszett a vágy hevében. És az az igazság hogy nem is nagyon szólt nekem ha valaki esetleg engem akart így saját magam intézkedtem . Rá kellett jönnöm hogy igen is nagyon sokan akarnak,és amint megkaptak még többet akartak így meg voltak az állandó "vendégeim" . A többi kurtizán el volt hanyagolva azt hiszem túlságosan is belejöttem . Nagyon sok fajta szóval illetek már: Túl érzéki,szenvedélyes,szűzies. Bár nem értem hogy ezek hogy férnek össze ,de egy biztos értettem a férfiak nyelvén talán még jobban is mint anyám.Mindez jól ment még Darius rám nem jött hogy más férfi is megkapott rajta kívül,egy nap berontott hozzám elég ideges volt mert becsapta maga után az ajtót is .
-Mi a baj ?-kérdeztem majd fel álltam és oda sétáltam hozzá,tényleg nem tudtam mire vélni ezt az egészet.
-Hogy mi a baj? Ezt még kérdezed?-kérdezett vissza idegese,mire én zavartan néztem rá majd mikor megsímitottam a mellkasát durván elvette onnan a kezem.
-Nem mondtam hogy másokkal is ,hempereghetsz még az ágyban.-mondta,majd idegesen beletúrt a hajába és elfordult tőle ,én meg csak meglepődve meredtem rá,és hirtelen én is ideges lettem.
-Miért meddig várjak? Én azért jöttem ide mert a családomat kell támogatnom ,és nem azért hogy a te szexrabszolgád legye.-mondtam én is idegesen,mire ő neki nyomott a falnak és a szemébe ugyan azt a tüzt láttam amit az elején. Volt egy sejtésem ,hogy a féltékenység elöntötte hogy más férfi karjaiban is voltam,és hogy más férfi is érintette a testem.
-De én vagyok a főnököd,és ezért a botlásodért akár ki is dobhatlak innen.-mondta idegesen. és továbbra is a falhoz nyomott,majd vadul megcsókolt.
-Csak az enyém vagy.-mondta mélyen a szemeimbe nézve,kicsit megijdtem tőle,majd kiviharzott az ajtón és bezárta az ajtómat kulcsra. Oda szaladtam,de semmi értelme nem volt az ajtó nem nyílt.
-Dar eressz ki innen.-mondtam idegesen,de már itt se volt.
Mivel anyám eldöntötte hogy Courtisane leszek ezért,muszáj volt belőlem azt is faragni. Tudni illik kívülről lány vagyok de így 17 évesen még fogalmam sem volt arról milyen ha valaki nőies. De anya csak magyarázott ,úgy éreztem ha már erre kényszerít nekem is illene tudnom az ő múltjáról,így mikor eljött a tanítás ideje rákérdeztem.
-De most komolyan.....anyám,te kurtizán voltál?-kérdeztem meg harmadszorra is,nem mintha nem hittem volna el vagy nem lett volna jó kurtizán,de hát akkor is ez nekem még mindig új volt.
-Igen ,édesem az voltam.-válaszolta kedvesen még rámerőltette a fűzőt ami nagyon szoros volt,azt hittem hogy melleim abba fognak szét pukkadni annyira szorította őket. De viszont nagyon kinyomta őket.
-Mindig tud használni a tested,még akkor is ha nem vagy éppen pompában egy kurtizánnak minden pillanatban érzékinek kell lenni.-mondta oktatóan anyám én meg csak bólogattam ,bár a felét sem értettem annak amit mondott ,17 vagyok még nem ezzel kéne foglalkoznom vagy igen ?!
Utána itt a szépségről beszélt nekem,hogy milyen nagy előnyöm van a többi kurtizánnal szemben,egy párszor megondoltam magam a hetek alatt hogy akarom-e.
-Anyám én inkább megyek zárdába,de nem ily szabadságot akarok magamnak hogy ára legyen ami a testem.-mondtam könyörögve anyának mire az megfogott és elrángatott a kápolnába.
Senkinek se kívánom azt látványt amit ott láttam, a lányoknak meg kellett válniuk legféltettebb kincsétől a hosszú hajuktól amiket már pár esztendeje növesztettek és ez mind hiába ha fürtjeiknek drága és virgonc hullámzása most a földre hull az olló átkából. Sírva rohantam ki a kápolnából . Másnap anyám önelégült mosollyal lépet be szobám ajtaján nem tudtam mire vélni az egészet.
Aztán újra az étkezőbe vitt és egy magsító valamit rám adott aminek nem tudtam a nevét. csak ülve lefele bámultam a lábamat.
-Mivel nem vagy egy magas teremtés így erre is szükséged lehet.-mondta majd intett hogy induljak meg benne,persze a nevét nem tudtam de használni se tudtam hisz eldőltem benne mint egy krumplis zsák.
2 hét alatt mindebbe bele jöttem és már csak a végső simítások maradtak ahogy anyám mondaná.
Tudatta belem hogy a Kurtizánok a leműveltebb nők a földön,így legalább egy kis örömöm is volt a tanulásban mert imádom a történelmet olvasni. Mikor ezek is megvoltak és már elég eszes lettem.
Azt mondta hogy én nem a szépségemmel hódítok hanem az eszemmel,és az arcommal. Megtanított az arcommal játszani ami könnyen is ment . De amikor azt mondta hogy "hitesd el vele hogy ő az egyetlen férfi a világegyetemben" meglepődtem hisz ,nem csak egy férfi van hanem sok na de mindegy.
Végre kimentünk az utcára ,de akkor is a férfiakat vizslattuk ,és a vágyaikról beszélt,meg az elérhetetlenségről. Csak néztem a sok fajta-féle férfit ,de hirtelen minden szempár rám szegeződött ettől megijedtem mert midegyik úgy nézett mint aki itt helyben fel falna.
Az utolsó napon anyám közölte velem a tényeket. Egy Darius King nevezetű fiatalember lesz úgymond a kerítőm. Biztos valami öregember csak anyám mondja őt fiatalnak.
-De ne feledd,a szerelmet szeresd ,de ne a férfit.-mondta el a végső szót ,és elindultunk a titokzatos "kerítőmhöz.
Kiskoromba soha nem értettem anyát miért ér haza mindig ilyen későn. Nagyon sokáig csak estefele járt haza alig vártam mindig hogy lássam. Hiányzott nagyon főleg hogy meséljen nekem,a "szerelemről" míg anya nem volt mindig a nagyi vigyázott rám. Mivel apu anyut elhagyta annak idején mikor megszülettem,azzal az indokkal hogy neki nem kell gyerek még így apa nélkül nőttem fel. Kiskoromban még hittem a szerelemben ,most hogy betöltöttem a 18-at még most is. És várom a nagy őt ha lehet ilyet mondani, 1580-at írunk és Velence virágzott mind mindig ,én pedig sóvárogva néztem ki az ablakon. Aztán egy pillanatra sok férfi állatias hörgése és toporzákolása ébresztett ki ámbrándozásimból. Mikor anya egy pillanatra nem figyelt kiosontam én is a városba hogy meg csodálhassam a kéjek és a mámor királynőit. Annyira irigyeltem őket ők annyira szabadok és gyönyörűek voltak ,én is erre vágytam. De nem ilyen áron hogy eladjam a testem,mert ha nem vagy kurtizán akkor egy átlag nő meg se engedhet magának ilyen örömöket. Az ilyen nőknek mint én az volt a dolga hogy férjhez menjen ,gyerek szüljön és vigyázzon a gyermekeire és amikor férje úgy kívánja eleget tegyen vágyainak.
Még mielőtt anya észre vette volna vissza mentem a házba,mi8kor beértem anya ott varrogatott az asztalnál.
Semmit sem öregedett ,ugyanolyan gyönyörű és érzéki nő volt mint azelőtt,csak egy a baj vele szereti előttem titkolni a múltját hogy miért nem volt esténként. Azóta se tudtam meg ,ha fel is hoztam nagyon mérges lett rám és kiabált velem így az idő során megtanultam hogy ezt nem szabad. Mint ahogy nekem minden tiltva van szinte,mindig az a mentsége hogy félt az emberektől,és ezért veszíthettem csak el a férjemtől az erényem.
De ki bír addig várni lehet hogy majd el se akarnak majd venni,mert ügyetlen és túl heves vagyok és egy asszonynak nem ez a dolga . Aztán próbáltam halk lenni és felmenni a szobámba ,de amikor ráléptem a lépcsőre.....
-Lena Dupree!.-mondta ki szigorúan a nevem anyám,én pedig összeszorítottam a szememet,és megfordultam.
-Igen?!-kérdeztem vissza szűkszavúan ,mire anyám az egyik székre mutatott én pedig némi óvatosságal leültem mellé. És csak bámultam rá ,gyönyörű vörös hullámos haját,aztán megfogtam az én hajamat és nézegetni kezdtem és zavaros fejjel néztem a hajamra,hasonlítgatam anyához mértem magam,de soha nem leszek olyan gyönyörű mint ő .
-Épp oly ,gyönyörű és szép vagy mint én sőt.-mondta majd rám nézett ,elmosolyodott mire én is elmosolyodtam. Aztán megfogta a kezem,és letette azt amit vart és akkor vettem észre hogy egy csodás fűzős ruhát vart.csak csillogó szemekkel néztem a ruhára. Mint aki még nem látott ilyet,bár én ilyen ruhákat nem hordhattam mivel anya az sem engedte ,mert a kebleim túlságosan kint lettek volna.
-Azt hiszem eljött az idő..-mondta anya sokat sejtetően ,én meg csak értetlenül néztem rá.
-De minek?-kérdeztem vissza mosolyogva,majd a ruhát a kezembe nyomta és erőteljesen rám nézett. Aztán felállított a székből és a fürdőszoba felé bökdösöt . Aztán kezdtem megijedni mikor beértünk a fürdőbe mert fa kád már meg volt töltve vízzel ,meg nagyon habos volt,anya felé fordult ő pedig elmosolyodott és bele lökött a vízbe,ami hideg volt . és csak nevetett ahogyan kibújok a vízből és kapkodok a levegő után.
-Vedd le a ruhát Lena.-mondta én pedig azt tettem amit mondott aztán félénken ránéztem . Aztán a hajamat kezdte el mosni,ami a hátam közepéig ért és hullámos volt egyedül erre volta büszke magamon.
Aztán kiszálltam a kádból és megtörölköztem aztán elém tartotta azt a ruhát amit vart. Meg egy harisnyakötőt amin meg is lepődtem hisz én meg általában a kötőt csak kurtizánok viselik. Mikor felöltöztem hajamat szabadon hagyva kisétáltam anyámhoz aki körbe-körbe sétált körülöttem és , méregetett.
-Tökéletes.-mondta csillogó szemekkel,én meg felvont szemöldökkel figyeltem.
-Anya nem értem mi ez most?-kérdeztem bambán tőle,csak néztem rá mire újra huncut mosoly ült az arcára.
-Most azzá válsz mint én a te korodban,kurtizán leszel.-mikor kimondta hogy mi leszek elkerekedtek a szemeim,akkor azért hagyott ki annyi éjszakát mert dolga volt.........
-Te Kurtizán voltál?-kérdeztem vissza csodálkozva,mire megforgatta a szemeit.
-Nem csak úgy mondtam,persze hogy az voltam és most te is az leszel.-mondta mosolyogva,majd megráztam a fejem ,én biztos hogy nem.
-Én nem az biztos,inkább megyek zárdába.-mondtam karba tette kézzel és durcás ábrázattal.
-Hát jó.-mondta anya megint sokat sejtetően aztán pár óra múlva,már sírva rohantam ki a zárdából.
3 hétig csak a könyveket bújtam mivel a kurtizánok a legműveltebb nők,és mást is tanulta még pedig az érzékiséget.
-Egy kurtizánnak sok arca kell hogy legyen,de minden arcában ott kell lennie az érzékiségnek.-mondta anyám okatatóan míg az utcán sétáltunk aztán megálltunk.
-Ismerned kell a férfiak vágyait,és ki kell tanulnod az érintések mondanivalóját.-mondta miközben a férfiakat vizslatuk szemünkkel én csak vágyakozva néztem őket. Aztán anyám elrángatott egy fura házba vagyis inkább kastélyba ,bekopogtunk beengedtek és valami dolgozó szoba féleségbe vezettek minket.
Ahol egy asztal volt meg sok könyv meg sok minden ,de egy nagy bőr szék is volt háttal. Abból az irányból egy férfias mély hang szólalt meg. Majd fel is állt és felénk fordult,és szinte megbaboznázot ,azok az ajkak a szeme. Anya fülembe kezdett suttogni.
-Ő lesz az aki majd a kuncsaftokat szerzi be neked.-suttogta.-az-az ő fog irányítani.
Már teljesen közel volt hozzám és az álamnnál fogva ,a fejemet feljebb hajtotta,és mélyen belenézett a szemeimbe,mire kicsit zavarba jöttem. Ő csak ezen elmosolyodott.
-Csodálatos vagy szépségem, rózsás ajkak , megigéző szemek,hamvas bőr ,és huncutan játszadozó göndör fürtök.-mondta végig a testrészeim,az-az adottságaimat, aztán a kebleimen is végig simított amik már szinte feszültek a fűzőben.
-Ezekről majd megfeledkeztem .-mondta huncutan miközben az egyik ujjával folyamtosan a melleimet simította,erre kicsit zavart lettem.
-Téged szeretni fognak ebben biztos vagyok,mert érzéki vagy és szenvedélyes és még nem is csináltál semmit.-mondta szemeimbe nézve ,de én meg se szólaltam csak nyeltem egyet.
-Darius King vagyok,gondolom ez név neked nem mond semmit,de mostantól igen mert én leszek az irányítod.-mondta mosolyogva ,de a mosolyába láttam valami huncutságot.
-Mi a neved leendő kurtizánom?-kérdezte ,de az nem tetszett hogy máris a magáévá tett ha csak becézésben is. Csak morcosan néztem rá,mire anyám hebegve válaszolt.
-Lena Dupree a neve .-mondta anyám habogva ,mire Darius megint elmosolyodott.
-Úgy látszik nem csak a lány érzéki ,hanem a neve is rátesz még egy lapáttal.-mondta,de még mindig a szemeimet fürkészte ami zavart.
-Mrs.Dupree hagyjon magunkra a lányával.-utsította anyámat aki ,még a fülembe intézett néhány szót.
-Ne feledd csak erre az egy napra hitesd el vele hogy szereted.-mondta suttogva én meg csak bólintottam.
Miután anyám elhagyta a helységet ,csak nézett rám mintha még soha nem látott volna ilyet.
-Lena......te még szűz vagy igaz?-kérdezte lágyan tőlem,és valami reményt is láttam a szemébe.
-Igen az vagyok.-mondtam félénken és szégyenkezve,egy kurtizán aki még szűz? Abszurd.
Majd újra felemelte a fejem.
-Ne szégyenkezz emiatt kedvesem,te vagy a legkívánatosabb nő akit valaha láttam ,pedig elhiheted láttam már egy párat a rangomnál fogva,még anyádnál is érzékieb és szenvedélyesebb vagy. A pillantásodba van valami ami kegyetlen de mégis szép. Te vagy a kegyetlen szépség.-mondta szenvedélyesen. Majd a nyakamat kezdte el csókolgatni és tudtam hogy itt kezdődik a "beavatás"
